hirdetés

Főzésterápia - Miért jó főzni?

Sütés

Az ételek mindannyiunk mindennapjainak a középpontjában állnak. Nem csak a szervezetünk elsődleges szükségleteinek kielégítésére szolgálnak, hanem lényeges örömforrást is jelentenek.

 

 

Gyakran menedéket jelentenek a szorongás és magány pillanataiban, de sokszor ellenségként tekintünk rájuk, mert soványak és vonzóak akarunk maradni még az egészségünket veszélyeztetve is. És mégis a főzésnek és utána az evésnek mindannyiunk számára a gondoskodást, odaadást, társaságot, örömöt és kommunikációt kellene jelentenie. Gondoljunk az étkezőasztalra úgy, mint a találkozás szent helyére.

 

 

A Főzésterápia szakértői azt tanítják, hogy az ételek, a lélek táplálékai: a főzés segít megtalálni önmagunkat és kapcsolódni másokhoz. A főzésterápia a test és a lélek munkája, segíti önmagunk észlelését és a személyes kapcsolatok kialakulását.

Mindaz, ami a konyhában történik, egy különleges dimenziót jelent, az étel elkészítése egy csodálatos rítus, mely mindennap megújul és a teljes emberre hatással van. Amikor főzünk, a vállak, a kezek, a csukló, a könyök és a nyak is az izomerő és energia általános egyensúlyára törekszik. Minden érzékünk aktiválódik, a mozdulatok optimalizálódnak, elősegítve a sokoldalúságot, memóriát és koncentrációt. A testtel együtt a lélek is részt vesz a folyamatban: a tűzhely előtti pihenés és csend lecsendesítik a rossz gondolatokat.

Nem véletlen, hogy az ezen a területen született elképzelések idővel nem csak a kognitív-viselkedéses terápia részévé váltak, hanem a szerfüggők és mentális vagy fizikai sérülésekkel küzdők felépülését is elősegítették.

A főzésterápia valójában egy eszköz, amellyel visszanyerhető a mindennapi élet normalitása, egy kreatív, nem gyógyszeres gyógyulási út súlyosabb és kevésbé súlyos stresszhez, szorongáshoz és depresszióhoz kapcsolódó zavarokra.

A cél bonyolult ételek elkészítése, melyek időt, energiát, és figyelmet igényelnek, és amelyeknek a megfőzése így mély elégedettséget okoz a szemnek és a szájnak.

Néhány étel elkészítése különösen hatékonyan befolyásolja a hangulatot, ilyenek a házilag készített tészták és édességek, mert a liszt és víz kézzel való egybedolgozása jól csökkenti a stresszt (egy kicsit olyan, mint a szorongásoldó golyók nyomkodása).

Emellett a lassú kelesztési folyamat segít megtalálni a nyugalmat, türelmesen várni és mindennek meghagyni a maga idejét.

A konyha ideális hely az önbecsülés növelésére, a függetlenség és az önmagunkkal elégedettség érzésének megtanulására, és az esetleg elfojtott kreativitás kiélésére.

Nincs korhatár, a főzés mindenki számára megfelelő aktivitás: az egyedülállóknak is jót tesz, segít társas kapcsolatokat kialakítani és fenntartani; segít az időseknek, hogy hasznosnak érezzék magukat; a gyerekeket és fiatalokat bevonja egy családi aktivitásba, és segít levezetni a feszültséget, ami időnként előfordul a szülők és gyerekek között.

Ellentmondónak tűnhet, de a főzés hasznos lehet annak is, aki kontrollálhatatlan evéskényszerrel küzd, hogy kitöltse a belső űrt és erőt merítsen ahhoz, hogy szembenézzen a problémákkal: az étel elkészítésére koncentrál, így a gondolatai elvonódnak az aggodalmairól, amik a kényszeres evést valójában előidézik.

Összességében a főzésterápia vezérmotívuma a „rosszul érzem magam, úgyhogy főzök” távol áll a „rosszul érzem magam, úgyhogy eszek” elképzeléstől, valójában ez az ellenszere.

A főzés tehát a nagylelkűség gesztusa önmagunk és mások felé is: különleges ételeket készíteni a barátainknak vagy a családunknak annyi, mint megosztani az élményt, és elősegíteni a kapcsolatot és a kommunikációt.

Ha társaságban főzünk, a tűzhely a beszélgetés és a bizalom eszköze lesz. A főzés egy közös élménnyé válik, gyakran a terapeuták tanácsolják a pácienseiknek ezt az aktivitást: a főzés, mint a szex, egymás iránti odaadást és egymással való megosztást jelent.

Az evéshez készülődés magában foglalja a tudatos és felelős bevásárlást, rendes élelmiszerek beszerzését, eredetük és összetevőik ellenőrzését, kevésbé hasznos ételek kitapasztalását, a receptek trükkjeinek és az alternatív főzési módszerek megismerését, a frissesség élvezetét, az ipari és előfőzött ételek háttérbe szorítását.

És nem utolsósorban egy japán kutatás eredményei alapján a főzés növeli az agyi kapacitást: a kísérlet azt mutatta, hogy a konyhaművészetekkel való foglalkozás a teljes agyi aktivitást növeli, hosszútávon segít fiatalon tartani az agyat és serkenti a gondolkodási funkciókat.