hirdetés

Cloverfield Lane 10

Cloverfield Lane 10

Ízlésesen feszült kamaradráma remek színészi játékkal. Filmajánló.

 

 

A Cloverfield Lane 10 egy szűk, nyomasztó környezetben játszódó thriller, végig feszes, feszült pillanatokkal és szerencsére magyarázattal a végén, nem fogunk elveszni a nem látható rejtélyek halmazában.

 

 

Az alaptörténet szerint egy nő, Michelle (Mary Elizabeth Winstead), aki éppen szakít a pasijával, megy az éjszakában valahol a nagy amerikai vidéken, amikor balesetet szenved. Magához tér, bezárva, egy bunkerben, ahol fogva tartója, Howard (John Goodman) elképesztő mesével áll elő. Támadás érte a földet és csak ők maradtak élve hárman: Michelle, Emmett (John Gallagher Jr.), aki korábban Howardnak dolgozott, és Howard, aki felkészült a világvégére és megépíttette a bunkert, amely az egyetlen túlélést jelenti a szereplőknek. Vajon tényleg így van? Ez itt a kérdés.

A történetvezetés nem hagy üresjáratot, az utolsó pillanatig nem tudhatjuk, hogy Howard csak egy beteges, rémisztő fickó, aki a rögeszméjének köszönhetően, rabságban tartja a két fiatalt, vagy tényleg igaz minden, amit mond, mi van, ha kimerészkednek a levegőre, akkor tényleg meghalnak? Mert Howard szerint a támadás után olyan mérgező anyagok kerültek a légtérbe, ami rövid úton megölné őket.

A szereplők nagyszerűek, John Goodman végig rettegésben tartja a nézőket, még akkor is, amikor vidám, azt várjuk, mikor robban ki belőle az igazi vadállat. Mary Elizabeth Winstead is hitelesen játssza az áldozat szerepében lévő lányt, aki próbálja megúszni a beteges helyzetet, és próbál megmenekülni a bunkerből. De nem tudja, mi várja odakint... akkor hal meg, ha marad, vagy akkor, ha megszökik? Emmett meg kb. azért van ott, hogy oldja a film feszültségét, amivel természetesen csak tovább fokozza a kiszámíthatatlanságát az egész helyzetnek.

A film finomsága, hogy tipikusan alacsony költségvetésű alkotásról van szó, de nem érződik ez fájóan rajta, sőt az előnyére válik, mivel ez csak a helyszínnek köszönhető és nem a megvalósításnak. A Cloverfield Lane 10 ráadásul borítékolhatóan sokszorosan visszahozza a belé fektetett pénzt, mert jó film, szórakoztat és nem elcsépelt.

A film körül megy a titkolózás, minél kevesebb derüljön ki a történetről, mert az ember kíváncsi és erre játszanak rá végig az alkotók, mert mi van, ha igaza van Howardnak és a földet támadás érte, de mi van akkor, ha Michelle-t tényleg elrabolták? Sejtéseink lehetnek, de semmi több, mert egyszer ide hajlunk, egyszer meg oda. A legjobban meg akkor tesszük, ha belemegyünk a játékba és hagyjuk magunkat ide-oda hajlítani.

Az alaphelyzet teljesen hihető, hiszen rengeteg olyan rémes esetet hallhattunk az utóbbi években, ami elrabolt nőről és a beteges fogva tartójáról szól. A Cloverfield Lane 10 ezt a brutálisan valós helyzetet lovagolja meg és enged betekintést egy beteg elmébe, egy olyan helyzetbe, amiről végig nem tudhatjuk, hogy igaz-e, vagy sem.

A filmet Dan Trachtenberg rendezte, de azért nem véletlenül szerepel a producerek között J.J. Abrams neve is. Tipikusan olyan filmről van szó, amiért érdemes moziba menni, a nagy kép, a hangok, a feszültség, a színészi játék, csak a mozis környezetben jön át igazán és lesz káromkodósan ütős.

 

Országos premier: 2016.04.14.

 

Molnár Gábor