hirdetés

Hogyan vegyük észre a passzív-agresszív viselkedést?

Hogyan vehetjük észre a passzív-agresszív viselkedést, hogyan védekezhetünk ellene

 

 

Manapság gyakran használják a passzív-agresszív kifejezést valakinek a viselkedésére, de nem feltétlenül van mindenki tisztában vele, hogy valójában mit is jelent ez.

 

Az agresszív viselkedés elég nyilvánvaló, amikor valaki sérteget, kritizál vagy lekicsinyel minket, azt egyértelműen érezzük, és tudjuk is, hogy mi az oka a rossz érzésünknek. Ennél nehezebb azonosítani azt, amikor a körülöttünk lévők rossz érzést keltenek bennünk, de nem feltétlenül tudjuk megmondani, hogy miért.

Például, ha egy kollégánk nem köszön nekünk a folyosón, a héten már harmadszor, akkor gondolhatjuk azt, hogy ez csak véletlen figyelmetlenség, de attól még rossz érzést kelt bennünk. Ha rendszeresen tapasztalunk ilyesmit egyes emberektől a környezetünkben, akkor passzív-agresszív viselkedéssel van dolgunk. Ezt sokkal nehezebb észrevenni, és reagálni rá, mint a nyílt agresszív viselkedésre.

 

Nehéz észrevenni, mert nem nyílt viselkedés

A passzív-agresszív viselkedés az ellenségességnek egy indirekt kifejeződése olyan cselekvéseken keresztül, mint a burkolt sértegetés, mogorva viselkedés, makacsság vagy az elvégzendő feladatok szándékos elmulasztása. Pont azért, mert ez a viselkedés nem nyílt és közvetlen, nehéz tetten érni, még akkor is, hogyha egyértelmű lelki hatása is van. Ráadásul az adott viselkedés mögött többféle ok is rejtőzhet, (mint az alábbiakban láthatjuk), és csak akkor minősül passzív-agresszív viselkedésnek, ha valamilyen szinten tudatosan a másik ember bántásának szándéka áll mögötte.

 

Az alábbiakban felsorolunk néhány passzív-agresszív viselkedést, amelyek a leggyakoribbak.

 

1. Hallgatás

A hallgatás alapesetben abból áll, hogy nem veszünk tudomást egy másik emberről, nem válaszolunk a kérdéseire, vagy akár nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni a jelenlétét. Ez nem passzív-agresszív viselkedés, hiszen elég nyílt és egyértelmű. De vannak ennek olyan árnyalatai, amik már annak minősülnek. Például valaki „véletlenül” nem vesz észre minket a munkahely folyosóján. Vagy ha egy munkahelyi megbeszélésen egy kolléga szándékosan nem vesz tudomást a hozzászólásainkról. Ha ez nem következetesen történik meg, véletlenszerűen, nem tudhatjuk, hogy szándékos vagy véletlen.

 

2. Burkolt sértegetések

Azt többnyire észrevesszük, ha nyíltan sértegetnek minket. A burkolt sértegetéseket már nehezebb tetten érni. Például egy kolléga bókolhat nekünk és csak ahogy később átgondoljuk, akkor jövünk rá, hogy ez egy burkolt sértés volt. Például leadunk a főnöknek egy beszámolót, amire ő azt mondja, jó munka volt, de hozzáteszi, hogy majdnem olyan jó, mint egy másik kolléga beszámolója, ez már burkolt sértés. Vagy, ha tegyük fel egy gyengébb iskolában szereztük a végzettségünket, mint egy kolléga és ő gyakran emlegeti úgy az iskolánkat, mint egy gyenge iskolát, az már burkolt sértegetés.

 

3. Mogorva viselkedés

Kényelmetlen érzés olyan ember közelében lenni, aki morcos, durcás, komor, a savanyú, vagy szeszélyes. (Még rosszabb akkor, ha ezt nyíltan ki is mutatják.) Nyilvánvalóan, ha valaki éppen rosszkedvű, vagy problémái vannak és emiatt mogorva, az még nem minősül passzív-agresszív viselkedésnek. Vannak olyanok, akik alapszemélyiségükből adódóan nem reagálnak nyíltan pozitívan a másik emberre, ez csak akkor nevezhető passzív-agresszív viselkedésnek, ha ellenségesség rejtőzik mögötte. Például, ha valaki egy ártatlan megjegyzésünkre, vagy kérdésünkre – ha egyáltalán válaszol – negatív módon reagál. A mogorván viselkedő emberek minden miatt panaszkodhatnak, amitől mindenki kényelmetlenül érzi magát, anélkül, hogy tudnák miért.

 

4. Makacsság

Makacsnak lenni néha nagyon hasznos jellemvonás, amikor szükség van arra, hogy valaki kitartson a véleménye mellett. De arra is lehet használni, hogy másokat büntessünk vele. A közvetetten makacs ember mereven védi a saját álláspontját és még érvei is vannak mellette, úgyhogy nem lehet nem figyelembe venni. Ugyanakkor egyértelmű, hogy csak azért ragaszkodik foggal-körömmel a véleményéhez, mert tudja, hogy ezzel bosszant másokat.

 

5. Elvégzendő feladatok szándékos elmulasztása

Mindenki tisztában van vele, hogy a gyerekeknek van néhány olyan korszaka, amikor egyszerűen nem hajlandóak megtenni, amit kérünk tőlük. Ez egy gyereknél nem is meglepő. De ha egy felnőtt viselkedik így, azt már nehezebb megérteni. Léteznek olyan kollégák, akik mindig találnak módot arra, hogy kibújjanak a feladataik alól. Minden felelősséget másokra hagynak, vagy ígéretet tesznek egy feladat elvégzésére, aztán nem fejezik be időben. Ha ennek a hátterében stressz, otthoni problémák vagy halogató személyiség rejtőzik, akkor az nem passzív-agresszív viselkedés. De ha ez szándékos, akkor az már az.

 

Ezek a viselkedések persze nem csak a munkahelyen, hanem bármilyen emberi kapcsolatban előfordulhatnak. Okozhatja irigység, féltékenység, személyiségzavar vagy akár gyógyszer mellékhatása is.

 

Hogyan birkózhatunk meg legjobban a passzív-agresszív viselkedéssel?

Az általában nem segít, ha szembesítjük az így viselkedőt azzal, hogy mit csinál. Kivéve, ha nem szándékosan kelt bennünk rossz érzéseket. Ha valóban passzív-agresszív viselkedéssel van dolgunk, akkor valamilyen szinten tudatában van annak, mit csinál, le is tagadja a szándékot és csak fokozódik a helyzet. A leghatékonyabb ilyenkor az, ha nem veszünk tudomást a viselkedésükről vagy úgy teszünk mintha nem vennénk észre. Ha nem hat ránk, akkor nincs értelme csinálniuk. Ha ez nem megy, mert nagyon erősen hat ránk, akkor legjobb távolságot tartani az adott személytől, amennyire lehet. Ha egy közvetlen kollégáról van szó, kérjük meg, hogy helyezzenek át mellőle, ha ez nem megy, szorítsuk minimálisra vele a kommunikációt.