hirdetés

A dohányzás egész életen át tartó hatással bír

A dohányzásról való leszokás nagyban javítja a betegek életkilátásait

 

A dohányzásról való leszokás nagyban javítja a COPD-s betegek (krónikus obstruktív tüdőbetegség) életkilátásait, ugyanakkor az életkezdet idején a környezet egész életen át tartó hatással bír az utód légzőszervi funkciójára - hívták fel a figyelmet tüdőgyógyász szakemberek a COPD-világnap alkalmából tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

 

Horváth Ildikó, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja arról beszélt, hogy a COPD mára népbetegségnek számít, melynek ismert családi halmozódása.

Felhívta a figyelmet, hogy az anyai dohányzás hatása nemcsak az utódban vált ki káros hatást, hanem öröklődik is. Ismertetése szerint számos vizsgálat foglalkozik az úgynevezett transzgenerációs öröklődéssel, amikor olyan fejlődési program öröklődik olyan generáción keresztül, amely nem volt kitéve az "indító" környezeti hatásnak.

A dohányzás tüdőkárosító hatása ilyen példa - folytatta -, ezért tud a nagymamától az unokáig hatással lenni.

Horváth Ildikó felhívta a figyelmet, a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek körében 90 százalék azoknak az aránya, akik a betegség diagnosztizálásakor dohányoztak vagy továbbra is rendszeresen cigarettáznak.

Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója a betegség korai felismerésére helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, a COPD egy nem gyógyítható, krónikus betegség, azonban gyógyszeres kezeléssel és a dohányzás azonnali abbahagyásával karbantartható állapot.

Kitért arra, hogy a beteg élete végéig gyógyszeres kezelésre szorul, azonban sokan - ahogy állapotukban javulás áll be - abbahagyják a terápiát. A betegek csupán 30 százaléka az, aki kitartóan szedi gyógyszereit - tette hozzá.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség hazánkban is népbetegség, mégis kevesen ismerik a betegség kezdeti jeleit - hívta fel a figyelmet Kovács Gábor. Sok beteg csak akkor fordul orvoshoz, amikor a panaszok már a mindennapi életét is ellehetetlenítik, fullad, köhög, hamar kifárad - sorolta.

Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt években sokat tett a dohányzás visszaszorítása érdekében. Így szigorította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, ami többek között megtiltotta a zárt helyeken történő dohányzást, vagy képekkel és illusztrációkkal látták el a cigarettásdobozokat, valamint korlátozták a dohánytermékeket árusító helyek számát. Ezen kívül létrejött a dohányzásleszoktatás módszertani központ, és az egészségfejlesztési irodák szintén felvilágosító programokkal tudnak szolgálni.

Ismertetése szerint a felmérések azt mutatják, míg 2000-ben 30,2 százalék volt, addigra 2016-ra 25,8 százalékra csökkent a naponta dohányzók aránya Magyarországon.

Az európai egészséglakosság-felmérés szerint 2014 végén a magyar felnőtt lakosság 27,5 százaléka dohányzott, ez 3,5 százalékos csökkenés a 2009-es adatokhoz képest - mondta a helyettes államtitkár.

A szakemberek szerint Magyarországon körülbelül hatszázezer ember lehet érintett a betegségben, és 200 ezren részesülnek korszerű kezelésben. Az Egészségügyi Világszervezet szerint mintegy 64 millió ember szenved COPD-ben, és 2030-ra várhatóan a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálok világszerte.

Horváth Ildikó kitért arra, hogy a 06/80-44-20-44-es ingyenesen hívható zöld számon bárki segítséget kaphat a dohányzásról történő leszokáshoz. A szolgáltatás információt ad a leszokás folyamatáról, a dohányzással kapcsolatban felmerülő összes kérdésre képzett szakemberek válaszolnak. A tanácsadók felvilágosítást tudnak adni az elérhető gyógyszeres segítségről, és azokról a kipróbált technikákról is.

 

forrás: MTI