Hiánypótló ez a könyvújdonság melyben világhírű magyar sportolók valamint neves szakemberek segítségével közérthető módon kaphatunk képet a lelki folyamatok szerepéről, a sport, a test és a lélek kapcsolatáról. Noha a könyv elsősorban a sport általános lélektani előnyeivel és olykor a veszélyeivel is foglalkozik, a szakemberek mellett a sportolóknak, edzőknek, szülőknek és a sportolók segítőinek ajánlható a mű.
A könyvet szerkesztették: Dr. Kurimay Tamás, Faludi Viktória, Dr. Kárpáti Róbert
Szerzők, riportalanyok: Prof. Dr. Bagdy Emőke, Dr. Császár Noémi, Dr. Demetrovics Zsolt, Dukay-Szabó Szilvia, Dr. Frenkl Róbert, Dr. Gonda Xénia, Dr. Görgényi István, Gyulay Zsolt, Dr. Haraszti László, Dr. Horváth Szabolcs, Kovács Tamás, Kurimay Anita, Kurimay Dóra, Dr.Litavecz Anna, Lukács Liza, Mészáros Veronika, Dr. Mirnics Zsuzsanna, Monspart Sarolta, Prof. Dr. Oláh Attila, Dr. Pápai Júlia, Pásztory Dóra, Proics Lilla, Dr. Rihmer Annamária, Prof. Dr. Rihmer Zoltán, Dr. Szabó Tamás Dr. Szabó Tünde, Szekeres Pál, Prof. Dr. Túry Ferenc
A részben hiánypótló, magyar nyelvű könyvsorozat ötlete már 2002-ben megfogalmazódott, és bár az elképzelés különböző akadályok miatt akkor nem valósulhatott meg, az előkészületeknek számos, e könyvben is elérhető pozitív hozadéka volt. Ekkor készítette el pl. Frenkl Róbert professzor úr a könyvben olvasható két fejezetét, amely sajnálatos módon csak halálát követően jelenhet meg.
Szintén a könyv előzményének tekinthető a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) Sportlélektani Szekciójának megalakulása 2009-ben. A sportlélektan és határterületeinek a tudományos igényű műhelymunkájára alakult szekció a sportlélektan teljes spektrumát felöleli, és e könyv szerzőit is döntő többségükben az MPT Sportlélektani Szekció tagjai alkotják.
A szerzők szándéka szerint a könyv címe a „A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiből” azt a spektrumot öleli fel és nyújt szemelvényeket a különböző területekről, amelynek középpontjában a sport pszichológiája áll.
A hazai köztudatban a sportpszichológia elsősorban a versenysportokban, és ezen belül is az élsportban alkalmazott gyakorlati sportpszichológiával azonosított. A hazai és a nemzetközi sportpszichológia általában két fő területre oszlik, az ún. akadémiai és az ún. alkalmazott területekre.
Az akadémiai területen az oktatás és a kutatás a fő tevékenység, míg a gyakorlatban az alkalmazott lélektani intervenciók a sporttevékenység lélektani segítését és a különböző sportok – benne a versenysporttal, az élsporttal is – hatékonyságát vannak hivatva növelni. A két terület között – különös tekintettel arra, hogy Magyarországon kevés a szakember – éles határ nincs, hiszen az egyik (gyakorlat) a másikból (elmélet) táplálkozik.
Jelen könyv elsősorban az akadémiai spektrumot helyezi fókuszba, és igyekszik bemutatni azt a széles körű palettát, amely a versenysportokon túl valamennyi területen és valamennyi szereplőnek hasznosítható. A fejezeteket a szakemberek mellett elsősorban a sportolóknak, edzőknek, szülőknek és a sportolók segítőinek ajánlják.
21. század sportja olyan mértékű fejlődésen megy keresztül, melyben fizikai értelemben közel kerültünk a teljesítőképességünk határaihoz. Ennek kapcsán merülhet felt a kérdés, hogy létezik-e a „lelki teljesítőképesség határa”?
Mindazonáltal – és a szerkesztett könyv reméljük jó példa erre –, a sport nem azonosítható a tisztán teljesítményre törekvéssel, hanem annál lényegesen több és szélesebb körű.
A sport lélektana Magyarországon is összefonódik azzal a kérdéssel, hogy kezdve gyermekeinkkel, az idős generációval bezárólag, ne csak nagyobb, rendszeres és intenzívebb testmozgásra ösztönözzünk, hanem olyan aktív életmód alakuljon ki, ami az egészség megőrzéséhez, teljesebb élethez vezet. Amennyiben ez már teljes egészében nem teljesülhet, akkor is a mozgással, sporttal csökkentsük a betegségek rizikótényezőit, közösségi élményre tegyünk szert, a sport eszközeivel küzdjünk a kirekesztés és diszkrimináció ellen.
A könyv lapjain olvashatunk arról, hogy a diadal és a kudarc része évezredes kultúránknak, hogy a győzelem pillanata hogyan mámorít. Szó esik arról is, hogy melyek azok a személyiségjellemzők, melyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy kimagasló eredményeket érhessenek el versenyzőink a saját, választott sportágukon belül. A kötetben neves sportolók nyilatkoznak saját tapasztalataikat megosztva, a sport és a lélek erejéről, a sportlélektan szerepéről, a győzelmek, vagy éppen a kudarcok kapcsán.
A család nélkülözhetetlen „kelléke” valamennyi sporttevékenységnek, így egy „sportos” család szemszögéből, tapasztalataiból olvashatunk arról, hogy milyen tényezők segíthetnek egy verseny-, illetve élsportolót céljainak elérésében.
Természetesen a sport világában is léteznek mentális problémák, így például az egyik fejezet a szorongás elméleteiből szemezget: azokból, amelyek a sportteljesítmény alakulásában jelentőséggel bírnak. Szintén a sport árnyoldalai közé tartozik – hasonlóan a hétköznapi élet addikcióihoz (alkohol, nikotin, drogok) – a rendszeres, olykor túlzott fizikai aktivitást végzők között előforduló testedzésfüggőség, és ehhez társultan az egyéb addikciók is. Ennek pszichológiai aspektusait, magyarországi előfordulásának gyakoriságát és megjelenési formáit is részletezi az ezzel foglalkozó fejezet.
A sportoló fogyatékos, illetve a fogyatékos sportoló és a sportolók rehabilitációjával foglalkozik az a fejezet, amelyhez szorosan kapcsolódik Szekeres Pál hiteles, és a lélek erejét is feltáró interjúja.
Végezetül leszögezhetjük: a sport lélektana és a kapcsolódó tudományok elterjedésének és népszerűsítésének továbbra is itt van az ideje. Magyországon az 1970-es évektől mostanáig, 2012-ig, a Londoni Nyári Olimpiai Játok kezdetéig a sportlélektan szerepe sokat változott – egyetemi képzés és doktori iskola indult stb. –, azonban még mindig nem került a szakterület az őt megillető, megfelelő helyére. A sportpszichológia nem csupán az élsport és azon belül is az elit sportok nélkülözhetetlen feltételrendszerét alkotja, de fejlődése igényli, hogy elméleti és gyakorlati kutatásainak eredményei a hazai sportéletben is felhasználásra, alkalmazásra kerüljenek.
A verseny-, a szabadidő- és a csapatsportok minden szintjén, valamint az iskolai sportban már az első osztályoktól kezdődően figyelni szükséges a mentális kérdésekre, szempontokra, beleértve a fogyatékos és/vagy hátrányos helyzetűeket is! A sportolásra való érzékenyítés a lélektanon keresztül lehetséges, és az egészséges lelki fejlődés pedig a rendszeres fizikai aktivitáson keresztül valósul meg.
A szerzők a könyv sorozatban megjelenő folytatását tervezik, de addig is ajánljuk a kötetet a szakemberek mellett sportolóknak, edzőiknek, és mindenkinek, akit a lélektannal foglalkozó irodalom érdekel.
A könyv az MPT Sportlélektani Szekció és az Oriold és Társai Kiadó együttműködésében jelenik meg. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.