Richard Curtis legújabb filmje az előzetes alapján elsőre egy könnyed vígjátéknak tűnik, a hogyan udvaroljunk tökéletesen az időutazás segítségével témában, erre egy meglepően komoly apa-fia filmet kapunk. Romantikus film nem csak nőknek.
Richard Curtis nevéhez fűződik több sikerfilm is, mint a Négy esküvő és egy temetés, a Sztárom a párom, vagy a Bridget Jones naplója, de az Igazából szerelem c. vígjáték is sokak kedvence. Most egy sokkal személyesebb hangvételű történetet írt és rendezett meg Domnhall Gleeson, Rachel McAdams és Bill Nighy főszereplésével.
A történet szerint Tim Lake egy kedves, vörös hajú lúzer, akinek nincs szerencséje a nőknél. Ráadásul megint jön egy szilveszter, ami katasztrofálisan sül el. Másnap, Tim apja (Bill Nighy) elárulja a nagy titkot, a család férfi tagjainak különleges képességük van, képesek az időutazásra. De ami lényeg, csak a saját múltjukban, Szép Heléna meghódítására nem futja… Tim arra jut, hogy ő bizony az udvarlás tökéletesítésére fogja használni a képességét, aminek apja örül is, mert szerinte nem a pénz a lényeg, hanem az élet pillanatainak megélése, az, hogy élvezzük az életet, merjünk élni, merjünk boldogan élni.
Curtis filmje itt folytatódhatna úgy, ahogy egy szokványos romantikus vígjáték tenné, könnyed és majdnem felszínes mondanivalóval, befejezésként ott, hogy meghódítja a főhősünk a szeretett nőt. Az időről időre lényegében itt kezdődik.
Az időutazás és a hódítás gyorsan sikerrel jár, vagyis jöhet a család kérdése, mert ha két ember szereti egymást, akkor elkerülhetetlen velejárója, hogy egyszer családot akarjanak és gyerekeket. Tim ahogy érik, egyre felelősségteljesebb apa lesz, egyre kevésbé csak a hódítás érdekében használja az időutazást, sőt legszívesebben nem is változtatna a megtörtént dolgokon, mert a legboldogabb pillanatok éppen azok, amit nap mint nap megél, legfeljebb nem veszi észre őket.
A főszereplők mellett nagyszerűek a mellékszereplők is, van itt kicsit lökött nagybácsi, a nagyvároshoz nehezen alkalmazkodó hugica, kicsit esetlen munkatárs és úgy általában olyan karakterekkel van tele a film, mint az átlagemberek, de szerencsére a színészek nem azok.
Az előzetes alapján egy felszínes jajj de romantikus vígjátékra számíthattunk, de most nem Hugh Grant főszereplésével, hanem a vörös hajú Domhnall Gleesonéval, akinek szerencsétlenkedésén csak fogja a fejét Bill Nighy. A jó nő szerepét meg Rachel McAdams kapta, de végig érezhettük, hogy itt van valami a háttérben, mert nem annyira harsányak a jelenetek. A filmet nézve szép lassan bontakozik ki előttünk egy szinte tökéletes apa-fia kapcsolat, nehéz döntésekkel, mint amilyeneket az életünkben is meg kell hoznunk, át kell élnünk és el kell fogadnunk.
Az Időről időre 2013. október 10-től a mozikban
Molnár Gábor