A könyv alcíme: hazafias kalandregény, pedig nem biztos, hogy hazafias, és nem biztos, hogy kalandregény.
Inkább ironikus, sőt groteszk, minden porcikájában. Szereplői, cselekménye, nyelvezete is.
Történelmi regény is, 1849 májusában történik, öt nap alatt. Két kocsi útjára felfűzve követjük az aktuális eseményeket, érintve az állandóan - azóta is - felmerülő nagy magyarság-kérdéseket.
Az egyik kocsi a zöld delizsánsz, a málha postakocsi, melynek utasai egy szökésben lévő szerelmespár, Swappach őrnagy és Estilla, Vödric cukrászmester lánya, valamint a szöktetésben segítő Thalvizer Karola grófnő. Kocsisuk Batykó. Pozsonyból Debrecenbe tartanak. Az őrnagy hazafiúi kötelességet teljesít, Kossuthnak visz üzenetet. Mindenkivel bizalmatlan, árulást és kémkedést feltételez. Szélsőséges, elfogult Kossuth-párti. A szélsőségesség minden tettére jellemző, lángoló szerelem, gyilkosság, bármi.
A postakocsi nyomába eredő apák, a cukrász és az őrnagy apja, halottaskocsival utaznak, mi mással. Az őrnagy induláskor kirabolta apját, aki ezért üldözi a fiút halálra. Végül eredménnyel.
Történelmileg hiteles a regény, megírását alapos kutatómunka előzte meg az író nyilatkozata szerint. Felhasznált emlékiratokat, anekdotákat, levelezéseket, újságcikkeket. Az útvonal is korabeli térkép alapján követhető.
A történet minden részlete meglepő és izgalmas. Humoros, sokszor morbid. Minden szereplő egyéni szóhasználattal és beszédstílussal él. Nem véletlen, hogy a szerző kedvenc írói Rejtő Jenő, Jókai Mór, Kurt Vonnegut. Ez nem jelenti azt, hogy bárki utánzata lenne, de hatásuk érzékelhető.
Petőfi Sándor hatása a legjellemzőbb, sorai, gondolatai gyakran felbukkannak a történetben. János Vitéz se maradhat ki, sőt azok a mesés fordulatok se, melyek onnan és a népmesékből ismertek. Még egy óriás is beavatkozik egy-két kalandba, boszorkányok és kuruzslók kísérik az utazókat... Van szerelem, szabadság, lelkesedés és lemondás, hőstett és gaztett. Mindezt a nép megadással szemléli, ha nagyon kell, beavatkozik, behódol valamelyik hatalomnak, aztán megy a dolgára.
Visszatérve a címhez: az író gasztronómiai érintettsége többször kiderült, például Ede a levesben. A kossuthkifli a pozsonyi diós patkó korabeli átkeresztelése volt. Az őrnagy bejglit szállít Debrecenbe, és egyéb receptek gazdagítják és teszik ízessé a részleteket.
Történelmi, de időtlen is a regény, pl. Nagy Imre 1956-os mondatai is elhangoznak. Mára is lefordítható sok megállapítás, "... a jognak asztalánál hamarosan mindenki egyformán foglal helyet."
Réger Margit