A valóság nem igazán valós

Az élet nem egy olyan mozi, amit nézel, hanem amit te készítesz

 

Forrás: October 21, 2014 by Ran Zilca in Confessions of a Techie alapján

Állj meg egy pillanatra és fordítsd el a tekintetedet a képernyőtől! Mi az a valóság, amit magad körül látsz? Milyen tárgyakat, színeket, formákat? Mozgásban vannak vagy mozdulatlanok? Ez az a valóság, amit látsz itt és most. Úgy tűnhet, hogy kívül vagy ezen és csak megfigyeled. De ez a valóság nem kívül van. Ez csak az elmédben létezik, és saját egyedi lencséiden keresztül nézed, amit befolyásolnak érzéseid, emlékeid, hangulatod és gondolataid. Egy másik ember saját nézőpontjából nézné és egy teljesen más valóságot írna le, mintha nem is ugyanazon a helyen lenne ugyanabban az időben.

Annak felismerése, hogy a valóság szubjektív, messzire vezet. Először is kapcsolatainkban és másokkal történő interakcióinkban segít felismerni, hogy saját nézőpontunk soha nem a megkérdőjelezhetetlen igazság. Más emberek igazsága abból a valóságból következik, amit ők saját elméjükben érzékelnek, és az ő igazságuk ugyanolyan érvényes számukra, mint a miénk számunkra. Másodszor segít felismerni, hogy a gátak és akadályok, amelyekkel szembesülünk nem a valós, külső világban léteznek és csak saját nézőpontunk következményei. Ahelyett, hogy arra tennénk erőfeszítéseket, hogy legyőzzük ezeket az akadályokat, elég lehet egy alternatív nézőpontot felvenni, amely szerint ezek az akadályok nem is léteznek. Harmadszor, segít felismerni, hogy szenvedéseink nagy része választás kérdése. Mindig létezik egy eltérő nézőpontja a dolgoknak, amely nem jár fájdalommal.

Négy évvel ezelőtt találkoztam különböző szerzőkkel és tudósokkal, és megkérdeztem őket a valóság fogalmáról. Austinban Dr. James Pennebaker, a UTexas’ Psychology Department vezetője, és a Személyiség- és szociálpszichológiai Társaság elnöke. Pennebaker volt az úttörője az írás, mint eszköz a pszichológiai intervencióban történő felhasználásának. Azt találta, hogy az írásnak gyógyító hatása van, mert nézőpontváltást okoz. Egy történet leírása gyakran annak leírása, amitől szenvedünk, egy új sztori írása így gyógyíthat:

„Amikor írsz az nem olyan, mint amikor az érzelmeket fejezed ki. Ilyenkor gondolkozol az eseményekről, próbálod összekapcsolni őket. A szimpla tény, hogy szavakba próbálod önteni nagy különbséget jelent. Ettől túl tudsz lépni rajta. Az írás valamifajta értelmet és lezárást ad az eseményeknek. Tudjuk, hogy azok, akiknek az egészsége a legtöbbet javul, képesek az életükben nézőpontot váltani. Tudnak beszélni az érzelmeikről és gondolataikról, de a körülöttük levő emberekéiről is.  Azt is tudjuk, hogy az írásban nagyon fontos, hogy az emberek képesek legyenek egy történetet alkotni. Ha egy traumáról írnak, és azonnal van egy jó történetük róla: „ez történt és az oka ez meg ez volt” – akkor egyáltalán nem húznak hasznot az írásból. Azok az emberek tudják jobban hasznosítani az írást, akik új történetet kreálnak. Elkezdik egymáshoz rakni a dolgokat. A végső érv az, hogy az egyik oka, hogy az emberek el vannak rontva ugyancsak a nyelv. Úgy értem, nézd a legtöbb állatot, nincs szükségük pszichoterápiára, de nincs is nyelvük, hogy elrontsa őket.„

Deepak Chopra megosztott velem egy személyes történetet a nézőpontokról. Néhány héttel azelőtt, hogy találkoztunk, Chopra három hetet töltött Thaiföldön, hogy buddhista szerzetessé szenteljék. Napi tapasztalatai a kolostorban néha nehezek és fájdalmasak voltak – amíg úgy nem döntött, hogy nézőpontot vált:

 

„Amikor Thaiföldön voltam, mezítláb mentünk a kolduló tállal. Úgyhogy nem volt cipő, és kavicsokon, sziklákon, utakon és cserjéken kellett lépkedni és nem voltam ehhez hozzászokva, nagyon kemény volt nekem. Amikor visszaértem, az első napon az apát megkérdezte, hogy nehéz volt-e ez számomra. És én azt mondtam, igen, nagyon fájdalmas volt. Ő azt mondta: „Tudod, az fájdalmas, amikor lerakod a lábadat, de a másik lábadat felemeled, így az éppen nem fáj, ami nagyon kellemes. Csak figyelj a felemelt lábadra.” És másnap azt tettem, és a fájdalom elmúlt.

Úgyhogy az számít, mire figyelsz. Csak értelmezés kérdése."

 

Mi az a valóság, ami fájdalmat hoz az életedbe, visszatart attól, hogy elérd a célodat és álmaidat? Mik azok az alternatív valóságok, amiket meg tudsz élni, ahol fájdalommentes, teljes és boldog vagy? Ma, képzeld el egy percre, hogy egy másik ember vagy, ülj le és írd meg a saját forgatókönyvedet az életre egy új nézőpontból. Az életed nem olyan mozi, amit nézel, hanem, amit te készítesz.