A Két világ köztben négy különböző sorson keresztül láthatjuk az idegenbe vetettség stációit. Lia, Ahmed, Bebe és Usama a dokumentumfilm főszereplői, akik a világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek hazánkba: Grúziából, Szomáliából, Elefántcsontpartról és Libanonból.
Lia Kokoeva (Grúzia)
MÉG KÉT HÉTIG A TÁBOR LAKÓJA
Az oszét nő és kisfia a 2008-as dél-oszét háború után hagyta el Grúziát. A környezetváltozás, az idegenlét nem volt jó hatással az anyára és fiára, ráadásul a táborban tölthető egy évük is a végéhez közeleg. Nyomasztólag hat rájuk a tudat, hogy nincs még lakásuk, nincs hova menniük. A szociális munkások hiába próbálnak segíteni, Lia a teljes idegkimerülés határán áll. Makacs és hajthatatlan, mindenkiben ellenséget lát, kizárólag a környezetét okolja sorsuk rosszra fordulásáért. Vonattal Budapestre járnak, lakásokat néznek, de a magyar nyelv ismerete és munka nélkül lehetetlennek tűnik egy önálló lakás kibérlése.
Khaled Saleh Usama (Libanon)
MÉG HÁROM HÓNAPIG A TÁBOR LAKÓJA
A szobafestő Usama feleségével, Aidával és négy fiával másfél éve hagyta el Libanont. A politikai helyzet, a kegyetlen polgárháború lehetetlenné tette számukra a biztonságos életet Bejrútban, ezért úgy döntöttek, hogy új hazát keresnek.
Bár eredetileg Ausztriába készültek, végül Magyarországon kötöttek ki, amiről azt sem tudták korábban, hogy létezik. A libanoni család a kezdeti nehézségek ellenére gyorsan, motiváltan reagált az új környezet kihívásaira. Aida hihetetlen szorgalommal tanul magyarul, míg a gyerekek a helyi iskolába járnak, de Usama sem akar lemaradni tőlük: úgy dönt, hogy megszerezi a magyar jogosítványt.
Salah Omar Ahmed (Szomália)
MÉG KILENC HÓNAPIG A TÁBOR LAKÓJA
Ahmed két évvel ezelőtt gyalog indult útnak a világ talán legveszélyesebb országából, Szomáliából. Mivel egy olyan törzsből származik, amelynek a tagjai fehér bőrűek, már szülőhazájában is hátrányos megkülönböztetésben volt része. Ahmeddel brutális módon bántak el: megkéselték és otthagyták a földön elvérezni. Édesanyja és felesége egy talicskán vitte be az ájult férfit a kórházba. Ahmed felépülése után hét éven keresztül bujkált támadói elől a faluja melletti földeken, erdőkben. A férfi szeme előtt egyetlen cél lebeg: végre újra együtt lenni a Jemenbe menekült családjával, feleségével és négy gyermekével, akik közül a legfiatalabbat még nem is látta.
Diaby Bebe (Elefántcsontpart)
MÉG ÖT HÓNAPIG A TÁBOR LAKÓJA
Bebe a „tábor mosodása”, ő felügyeli és kezeli a tucatnyi mosógépet a táborban az erre a célra elkülönített helyiségben. A magányos afgán férfiak – bár közös nyelvet nem beszélnek – folyton flörtölnek a mindig vidám lánnyal. Bebe Elefántcsontpartról menekült ide, miután szülei a belharcok áldozatai lettek, őt pedig egy éjszaka barátnőjével együtt durván és különös kegyetlenséggel megerőszakolta és megkínozta egy lázadó csoport. A barátnője, Jebruga meg is halt a támadásban. Az ügyet súlyosbítja, hogy Bebén tízéves korában nemiszerv-csonkítást hajtottak végre. Bebe nyitottsága, közlékenysége mögött világos szándék áll: elfelejteni azt a borzalmat, amelyet vele és a családjával tettek.
A Két világ közt március 31-én csütörtökön 22:50-től látható az HBO-n.