Régi alapigazság, hogy az élet a legjobb forgatókönyvíró. A londoni Lloyds Bank páncéltermét 1971-ben rabolták ki. Az eltűnt tárgyak, iratok nagy része azóta sem került elő, mint ahogy az ügy aktáinak egy részét is titkosították. Roger Donaldson rendező úgy gondolta, mindez ideális alapanyag egy bűnügyi történethez.
A híres-hírhedt ügy sima bankrablásnak indult. Néhány piti londoni bűnöző összeáll, hogy kirámolja a fent említett páncéltermet. Azonban annak rendje-módja szerint belenyúlnak a mocsokba: a széfekben a lóvé és a különféle érdekes iratok mellett a királyi családot zsaroló fényképeket találnak. Emiatt aztán nemcsak a rendőrség, de a titkosszolgálat és a zsarolók is rájuk szállnak. Az már csak a hab a tortán, hogy – mint ahogy hősünk, a bandavezér Terry, ha megkésve is, de rájön, valójában csőbe húzták őket – az akció hátterében az angol titkosszolgálat áll. Mert a valódi cél éppen a királyi családot kompromittáló fotósorozat megszerzése.
Természetesen ezen kívül is sok érdekességet rejtenek a széfek, szinte minden számlatulajdonosnak vaj van a füle mögött. Így érthető, hogy a csapat utáni hajszába egyre többen kapcsolódnak be. Kevés vigasz számukra, hogy ebben a játszmában ők a legbecsületesebbek.
Az elképesztően hiteles, életszagú történet már előre vetíti, hogy itt nem Ocean dicső tizenegyének (+12, +13) csavaros rablásairól, még kevésbé Az olasz meló széfmegfújásáról van szó. Mondhatnánk, ez az igazi világ, ami mocskosabb a legmocskosabb forgatókönyvírói fantáziánál. Mégis van egy szál, ami összeköti a két (banki és olasz) melót. Nevezetesen Jason Statham személye. A keménykötésű fickó leginkább az olyan brutális akciófilmjeiről híresült el, mint A szállító 1-3., a Crank – Felpörgetve 1-2. és a War. Persze a londoni alvilág sem ismeretlen számára, sőt az átverés sem idegen tőle, hiszen Guy Ritchie kultikus filmjeiben robbant be a pályára (A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső, Blöff). Hosszú ideje Terry az első hús-vér figura, akit játszik.
HBO PREMIER, 2011. JÚNIUS 19.