Will Hubbell a Krétai tenger c. könyve kapcsán árulta el, miért szereti a sci-fi-t.
Hiszem, hogy minden jó történet alapját a benne szereplő karakterek képezik. Ha felkeltik az olvasó érdeklődését, akkor az is fontos lesz a számukra, hogy mi történik velük, s végeredményben ez az, amely életre kelti a cselekményt.
A sci-fi-ben a helyszínek azok, amelyek leginkább magukkal ragadnak. Ezek tesznek képessé arra, hogy olyan helyzetekben mutathassam be a szereplőket, melyek a mindennapi életben nem fordulnak elő. A sci-fi remekeinél e helyszínek hihetőek, mert tudományos tényeken vagy elméleteken alapszanak, melyek valószerűvé tesznek egy máskülönben egzotikus mesét.
A Krétai tenger írásakor szereplőimet az egyik elképzelhető legborzasztóbb szituációba helyeztem – abba, amikor bolygónkon minden élet csaknem teljesen kipusztul. Ez egyben az ő bátorságuknak, találékonyságuknak és erkölcsi tartásuknak is tökéletes próbatétele. Mi több, ezen általam leírt kataklizmikus események a valóságban is végbementek - 65 millió évvel ezelőtt. A tudósok ezt K-T eseménynek hívják, és sokan úgy gondolják, hogy emiatt pusztultak ki a dinoszauruszok, és a Föld egyéb életformainak hetvenöt százaléka is. Az a tény, hogy Ön most ezt elolvashatja, bizonyítja, hogy a megpróbáltatás túlélhető volt. Néhány élőlény igenis felülkerekedett rajta, és újranépesített egy megváltozott bolygót, azonban először a poklok poklát kellett megjárnia.
Szereplőim a közeli jövőből érkeznek, egy olyan helyről, ahol a globális éghajlatváltozás miatt megemelkedett a tengerszint, és a tengerpartok helyét már védőgátak foglalják el. Néhányuk olyan időutazó, akik a tenger egy kis szigetén fekvő, érintetlen természeti környezetben lévő exkluzív üdülőkomplexumba indulnak, míg a többiek azért mennek, hogy kiszolgálják őket. Fogalmuk sincs arról, hogy mivel kell szembenézniük, de a tudósok bizonyítékai alapján egy biztos: iszonyatos élményben lesz részük.
Kép: Will Hubbell fiatalkori alkotása, amit zsírkrétával készített.
Fordítás: Tánczos Csaba