Most láttuk - Testcsere

A Testcsere szakít a szokványos egymás bőrébe bújunk filmekkel, korhatáros, ráadásul még mondanivalója is van

Mitch (Ryan Reynolds) és Dave (Jason Bateman) együtt nőttek fel és igazi jóbarátok, de az évek során eltávolodtak egymástól. Érthető is, hiszen Dave családot alapított, három gyermek édesapja, ráadásul a karrierje is felfelé száguld, míg Mitch teljesen az ellentétje, agglegény, színész akar lenni, állandó melója nincs, de annál több nővel dicsekedhet.

Miért vágynak egymás életére? Talán éppen azért, mert mind a kettőjükéből hiányzik valami. Mitch csak sodródik, nem vállal semmiért sem felelősséget, vonzó számára az állandóság, na meg Dave gyönyörű felesége, míg Dave mellett elszaladtak az évek és a család-munka kettőse mellett nem volt ideje a szórakozásra… Egy varázspisilés alkalmából a szökőkútba, megtörténik a testcsere és az őrület megkezdődik, mert visszacsinálni a dolgot nem olyan egyszerű… 

Dave bőrébe bújt Mitch, valamint a gyönyörű Jamie	Dave álmai nője, a titokzatos Sabrina

A két totálisan ellentétes élethez szokott férfinek bizony meg kell oldania egymás feladatát, nem menekülhetnek a számukra szokatlan és úgy vágyott élettel járó helyzetek elől. Mitch élete filmszerepére készül, Dave meg üzlettárssá válhat az ügyvédi irodában, de mind a kettőjüknek helyt kell állnia a magánéletben is, vagyis nem a legideálisabb helyzetben történik meg a testcsere... igaz, ha nem így lenne, akkor nem is nevetnénk annyit a film nézése közben.

Annak ellenére, hogy testcserés filmekből láttunk már eleget, a korhatár miatt, valamint a jól megszerkesztett forgatókönyvnek is köszönhetően nem érezzük úgy egy pillanatra sem, hogy egy ismétlést látnánk. A két főszereplő mellett, pedig érdemes megemlíteni a további szereplő gárdát is, mert a feleséget játszó Leslie Mann és a csábító ügyvédnő szerepébe bújó Olivia Wilde is sziporkázik. Alan Arkin megjelenése csak emeli a film rangját.

Egy a lényeg, a 16-os besorolást nem véletlenül kapta meg a film, az alkotók ki is használták ennek lehetőségét, végül is férfi gondolatokkal és álmokkal találkozunk, meg néhány igazán kellemetlen helyzettel, míg a főszereplők lelki érésének is köszönhetően, vidáman fogunk távozni a moziból, mert a legjobb a saját bőrünkben, még ha néha szörnyűen is érezzük benne magunkat. A film láttán azért elgondolkozhatunk egy pillanatra, nem is lenne olyan rossz kívülről látni magunkat és azt a helyzetet, amiben élünk... sokat lehet belőle tanulni.

Molnár Gábor