Megújult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vácrátóti botanikus kertje.
A több mint másfél éves projekt részeként például új növényeket telepítettek, kicserélték a kerítéseket és az öntözőrendszert is. A projektet lezáró pénteki vácrátóti sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a munkák 2010 májusában kezdődtek és a napokban fejeződnek be.
A fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében 210 millió forintos európai uniós támogatásból valósult a 27 hektáros botanikus kertben. Oláh Krisztina projektmenedzser beszámolt arról, hogy a munkálatok 19 hónapja alatt 28 kivitelező dolgozott a különféle munkálatokon.
Több mint 1400 növénnyel bővült a kert állománya és ezek közül számos példányt magyar növénytermesztőktől tudtak beszerezni.
Megújult a botanikus kert öntözőrendszere is: több mint négy kilométeres szakaszon cserélték ki a csöveket. A projektmenedzser hozzátette: a kivitelezőknek nem volt könnyű dolga, ugyanis sok helyütt "nehezített terepen", például a növények gyökerei között kellett ásniuk.
Kicserélték a növénygyűjteményeket, az élőhelyeket védő léckerítéseket és a drótkerítéseket is, felújították az utakat, kiépítették az ágyások között a csapadékelvezető-rendszert. Jelentős munka volt a tórendszerből a szerves és a szervetlen üledék eltávolítása.
A tavakat összesen 580 négyzetméternyi területen tisztították meg harminc konténernyi szervetlen iszaptól egy speciális berendezéssel. Megtörtént a patak- és tórendszer zsilipjeinek felújítása is - sorolta Oláh Krisztina.
A beruházás részeként felmérték a mintegy 250, jelentős értéket képviselő idős fa állapotát; a téli hónapokban ipari alpinisták segítségével elszáradt ágaikat levágták, megvizsgálták a bennük található odúkat.
A botanikus kert teljes területén kiirtották a történelmi gyűjteményt veszélyeztető gyomnövényeket és az élőhelyen kívüli növényeknek otthont adó úgynevezett mély- és hollandágyak is megújultak.
A projektről weblap és egy tízperces film készült. A projektzáró ünnepségen Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára kiemelte, hogy az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete jó gazdája a területnek, az intézet munkatársai megtalálják azokat a külső forrásokat, amelyek nélkül nehezen lehetne fenntartani a kertet.
A vácrátóti nem a legnagyobb területű, de több mint 12 ezer fajával és fajtájával messze a leggazdagabb botanikus kert Magyarországon. Az üvegházi kollekcióban csaknem háromezer féle növény kapott helyet, emellett számos puhatestű, rovar, hal és madár él a kertben, amely a benne őrzött és bemutatott növényanyagnak köszönhetően "élő múzeum", felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs.
A kertet 180 évvel ezelőtt alapították, a nagyközönség előtt 1961-ben nyitotta meg kapuit. A vácrátóti botanikus kert országos jelentőségű természetvédelmi terület, amely építményeivel, történeti kertstílusával műemléki védettséget élvez.
MTI