Egy mexikói író első könyve miről is szólhatna, mint hazájáról és a mindent uraló drogbárókról. Sajátos a látószög, egy 11 éves gyermek szemével látjuk ezt a különös világot.
A könyv főszereplője a 11 éves Tocstli, palotában él, nem nagyon van barátja, viszont tigrisek és oroszlánok élnek a mini állatkertjében, a kalapmániája mellé a születésnapjára meg libériai törpevízilovat kér ajándékba.
Közben egyre jobban megismerjük apukáját és a foglalkozását, bár csak a 11 éves gyermek szemével. A drogbáróság nem csak mérhetetlen vagyonnal, hanem hátrányokkal is jár, ezt tapasztalja Tocstli is a bunkerpalotába zárva, a valóságos dolgoktól messze. A helyszín Mexikó és egy drogbáró 11 éves fiának hamarosan be kell mutatnia mennyire kemény fickó. Egyszer ő lép majd apja örökébe, akivel morbid játékokat játszik, és akivel abszurd helyzetekbe kerül.
Tocstli csak sejti mi vár rá, de még nem foglalkoztatják komolyabban az olyan dolgok, mint például: miért is van annyi fegyver az üresnek hitt szobában, az apja miért lesz egyre idegesebb a sok hulla láttán a tévében… hiszen a kalapjai és a libériai törpevíziló sokkal jobban leköti gyermeki fantáziáját. Az olvasó közben egy véres drogháborúba kap betekintést, sok mindent a képzeletére bízva, és megtudjuk, hogyan is működnek a hatalmasok... a gyermek meg csak éli a maga különös világát.
A könyv kisregény, nagyon olvastatja magát, így nem is lesz hosszú olvasmány. Amerikában nagyon jól fogadták a könyvet, amellyel Villalobos felkerült a Guardian elsőkönyves díjának rövid listájára is. A 2010-ben megjelent Bunkerzsúrral Villalobos a nemzetközi irodalmi élet élvonalába került, bár mi azért még várjuk a folytatást. A Bunkerzsúrból kiderült, hogy érdemes lesz rá odafigyelni.
A magyar borító különösen jól sikerült, érdemes elveszni egyszerű, de mégis bonyolult képi világában, mert minden benne van, ami a könyvben megtalálható és ami egy kívülálló szerint jellemezheti Mexikót.
Molnár Gábor