Joseph Gordon-Levitt átmaszkírozva, fiatal Bruce Willisként a Looperben, elgondolkodtató sci-fi Rian Johnson rendezésében
A jövőben játszódó thrillerben az időutazás már lehetséges, de tilos, ezért kizárólag a maffia tudja csak alkalmazni. Visszafelé teszik ezt, vagyis a jövőből küldik vissza harminc évvel azt az embert, akit el akarnak tenni láb alól. A jövőben már olyan jól működik a rendőrség, hogy gyilkolni nem túl biztonságos, mert úgy is elkapnak. A maffia ezért kitalálta, a múltba küldi vissza az áldozatot, ahol 2044-ben egy jövőgyilkos várja és megöli, eltűnteti a hullát és felmarkolja az érte kapott ezüstöt.
Joe (Joseph Gordon-Levitt) is egy közülük, aki szépen gazdagodik a kietlen világban, ahol a nyomor egyre nagyobb és a drogok is természetesen egyre nagyobb befolyással vannak az emberekre. Joe világára legalábbis igen, végül is embert ölni ép ésszel nehéz.
Van, amikor a maffia úgy dönt, vége, ennyi elég volt egy jövőgyilkosból és akkor a saját jövőbeli énjét küldi vissza, a jövőgyilkosnak ugyanúgy meg kell húznia a ravaszt, mint ha egy vadidegennel állna szembe. Ebben az esetben még élhet 30 évet viszonylagos jólétben, mert jövőgyilkosnak lenni jövedelmező, főleg ha okosan teszi ezt az ember.
A maffia Joe körét is be akarja zárni, ekkor jön a kavarodás, mert Joe nem tudja megtenni, nem tudja megölni magát, az idős Joe (Bruce Willis) nem csak a szerződésben kikötött halál miatt tért vissza, menekül, a fiatal Joe meg üldözi, nyakában a maffiával, mert a kört be kell zárni.
Az idős Joe nem véletlenül akar életben maradni, nem csak magára gondol, hanem a jövőbeli világra is, a romantikától, drámától és humortól sem mentes hajsza tehát megkezdődik a fiatal és az öreg Joe között.
Innen többet inkább nem árulunk el a történetből, mert érdemes megnézni a filmet, nem sablonos amerikai kasszasiker-filmről van szó, az biztos. Nem véletlenül vállalták el olyan színészek a szereplést, mint Levitt, vagy Bruce Willis. De élvezi a karakterét Jeff Deniels is, a jövőből visszaküldött maffiafőnök, vagy Emily Blunt a fiát egyedül nevelő anyuka, aki mindennél jobban szereti Cidet (Pierce Gagno nézése, ártatlansága ómeni). Piper Perabo lenge ruhában, Paul Dano meg nagy gondban is szívesen játszott a filmben.
Rian Johnson egyszerre próbált sci-fit, thrillert, romantikát és humort csempészni a filmbe, tulajdonképpen sikerült neki, jó filmet írt és rendezett. Amerikában már kikiáltották a Loopert az évtized sci-fijének, talán sikerül neki ezt elérni, persze attól is függ, hogy milyen lesz a felhozatal. Klasszikus kategóriába talán nem fog emelkedni, de nem csak egyszeri nézésre ajánlott a film!
Joseph Gordon-Levitt arcán meg ne csodálkozzunk, komor, szikár, kemény és átmaszkírozott, hogy jobban hasonlítson Bruce Willisre, mert azért teljesen máshogy nem mutatnának jól. De Levitt így is hozza magát, korlátok között kell igazán nagyot alkotnia, Willistől sem szokatlan, ha fegyver kerül a kezébe...
A Looperben fontos kérdés a barátság és a pénz viszonya, valamint a család, míg a legváratlanabb helyzetben jön elő a humor, mert egy komor filmben szükség van a nevetésre, oldja a feszültséget.
Már csak az a kérdés, megváltoztatható-e a jövő, vagy időutazás ide, vagy oda, minden marad a régiben.
Molnár Gábor
Mozibemutató: 2012. szeptember 27.