Oliver Stone Don Winslow bestselleréből készített igazán kemény thrillert, megkapta a tizennyolcas karikát is.
Ben és Chon nem is különbözhetne egymástól jobban, Ben a békés, Chon az egykori tengerészgyalogos, mégis a legjobb barátok, és emellett ők állítják elő a legjobb marihuánát a világon. A napsütötte Laguna Beach ideálisabb terep nem is lehetne a két srácnak és közös szerelmüknek O-nak, aki hol az egyikkel, hol a másikkal, hol mindkettőjükkel bújik ágyba.
A dél-kaliforniai álmot a Baja kartell zavarja meg igen keményen, a mexikóiak terjeszkedni akarnak, és az nem megy békésen. A kartell könyörtelen főnökét Salma Hayek alakítja, Elena nő létére kényszerült a legkeményebb férfiak világába. Benicio Del Toro Lado szerepében, a kartell könyörtelen behajtója, John Travolta korrupt DEA ügynökként emeli a film rangját.
De a fiatalokat is jó színészek játsszák, Aaron Johnson Ben szerepében, aki a világ szegényebb országait járja, hogy személyesen segítsen, ne csak a marihuánával megkeresett pénzével. Taylor Kitsch Ben bőrébe bújt, aki nem bírta feldolgozni a háborúk rémségeit és ő az, aki tudja, a mexikóiak ellen csak erővel lehet tárgyalni. Blake Lively meg a gyönyörű O-t alakítja, a lányt, aki a marihuána mellett az egész harc középpontjába kerül.
A filmben vannak még focilabdának használt levágott fejek, kínzás és harc, de mint Oliver Stone és Salma Hayek is többször kiemelte, a brutalitás nem öncélú, ilyen szörnyűségek a valóságban is megtörténnek, a mexikói kartellek csak az erőből értenek, ezért alkalmazzák is, aki gyengének bizonyul, nem él sokáig, kilöki magából az a világ.
Oliver Stone megint kemény filmet rendezett, és aki erre számít, nem is fog csalódni. Jó alapanyagból jó film készült, a 18-as karika ellenére is érdemes lesz megnézni a filmet, ami várhatóan inkább réteg-film lesz, mint mindenki kedvence, de ez már csak a sztoriból is következik.
A Vadállatok c. film alapjául szolgáló könyv itthon először Barbár állatok néven jelent meg, de az Agave Könyvek a film kapcsán kiadja újra, már Vadállatok címmel és új borítóval. Aki meg már olvasta a könyvet, ne lepődjön meg nagyon, mert a történet az megmaradt, de a film éppen Winslow stílusát irtotta ki, annak ellenére, hogy Winslow részt vett a forgatókönyv írásában. Winslow lazán, gyorsan, rövid mondatokkal mesél, Oliver Stone meg már-már hőseposzt csinált belőle, gyakran lassú mexikói zenével megspékelve. De a groteszknek tűnő valóságon lesz mit szörnyülködni így is.
Bemutató: 2012. október 4.
Molnár Gábor