Anglada 1994-ben kiadott, az emberi méltóságot dicsérő kisregénye végre magyarul is olvasható. Könyvajánló.
Fülszöveg
1991 telén egy katalán zenész érkezik Krakkóba, ahol rögtön rabul ejti egy különleges hegedű hangja és a rajta játszó, szomorú tekintetű muzsikustól a hangszer eredetét tudakolja. Ennél sokkal többet kap: egy olyan történetet, amit soha többé nem fog elfelejteni...
Danielnek, az auschwitzi hegedűkészítőnek egy kegyetlen fogadás főszereplőjeként a haláltáborban kell visszatalálnia egykori mesterségéhez, és meglelnie magában az erőt, amely szembeszegülhet az embertelenséggel
A könyvről
Anglada egyszerre nagyon racionálisan közelít a témához, realistán mutatja be, adatokkal alátámasztva minden fejezet előtt a szörnyűségeket, majd költőien ír mindarról, amit Danielnek el kellett viselnie.
Anglada az emberi elme erejéről ír a kisregényében, a kegyetlenségek között, a kínok és megalázottság között az elme hogyan segítheti a túlélést.
A zsidó hegedűkészítő Daniel asztalosként dolgozik a haláltáborban, szerencsésnek mondható, mert még él és nem a kőfejtőben kell dolgoznia. De egy fogadás tárgya lesz - egy tökéletes hegedűt kell készítenie -, az élete a tét egy rekesz borért.
Daniel keze a borzalmak közepette is újra képes a finom munkára, a napi megaláztatások közepette is képes lesz a törékeny hegedűn dolgozni. Miközben a teste egyre jobban kopik, a lelke a borzalmak ellenére is képes felülemelkedni. A hegedű készítés menekülés a valóság elől és közben előjönnek a gyermekkor szép pillanatai, apja tanításai, és a remény, hogy szerelme még életben van.
A háborúnak már vége, de aki átélte, annak sosem lesz vége.
Anglada könyvének ma is van létjogosultsága, vannak olyan történelmi pillanatok, amiket sosem szabad elfelejteni.
Molnár Gábor