Rachel Ward izgalmas történetének az előszava
A könyv ötletét egy olyan történet adta, amit a férjem egyik kollégája mesélt, vele történt meg. Egyszer, amikor két másik társával egy tóban úsztak, belecsapott a villám. Az én történetemben nincs villámlás, csak a tóban úszó hármas maradt meg. Fizetés nélküli szabadságon írtam meg a regényt, mely a végén egy kissé torz szerelmes levél formáját öltötte. Ahhoz a városhoz szól, ahol tíz éven át dolgoztam. De nem a rendkívül esős 2012-es év angliai drámái ihlették. Sajnos a vízbe fúlás meglepően gyakori tragédia, írás közben magam is megismerkedhettem azoknak a családoknak a fájdalmával, ahol egy-egy családtag ehhez hasonlóan vagy áradásokban vesztette életét. Nem szeretnék senkinek még több fájdalmat okozni ezzel a könyvvel, ám nagyon is valós eseményekkel foglalkozom benne, hétköznapi drámákkal. Kedves olvasóm, ha valaha átélt már fulladásos helyzetet vagy áradást, lehet, hogy jobb, ha félreteszi ezt a könyvet. Egyébként pedig remélem, hogy aki kézbe veszi, kellemes – és talán kissé borzongató – órákat tölt vele.
Rachel Ward
Bath, 2012. november