A téli mese címéhez méltóan egy meseszerű történet, csodálatos, elvarázsoló kifejezésekkel teli regény. Könnyed, szép stílusával egy mesevilágba kalauzol minket.
New Yorkban vagyunk, valamikor a 19. században, végig ez a város és annak változásai jelentik a hátteret Peter Lake, a főhős történetéhez. Bár nem végig róla szólnak az események, mégis végigvonul, újra és újra feltűnik alakja a könyvben. Kalandor életében váratlanul érkezik hozzá a szerelem a halálos beteg Beverly iránt. A lány halála után Peter Lake eltűnik, mint egy varázslat, s csak jóval később találkozunk vele újra csakúgy, mint az őt körülvevő alakokkal, a Kurtafrakkosokkal, Jobbfácán tiszteletessel, a titokzatos fehér lóval és a többiekkel.
A többi központi szereplő lényege is, éppúgy, mint Peteré valami szépre, csodásra, az igazságos városra való várakozás, az utána való vágyódás, miközben sorsszerűen, kétségtelen bizonyossággal rátalálnak egymásra az igaz szerelmespárok. Az ő életüket követhetjük nyomon egy-egy rövid életszakaszban, míg megismerik egymást és egymásba szeretnek, miközben generációk követik egymást. Közben változik, alakul a város, ami a hátteret adja ehhez a meséhez.
Nem eseménydús a történet, inkább valami zsongító, téli estékhez való hangulatot áraszt, néha sejtelmes, megfejthetetlen kifejezésekkel álomszerű képeket vonultat fel.
Barna Éva