Itt a Transformers 4 a sorozatra jellemző karakterekkel, de vidámabb, nehezebb komolyan venni és majdnem mindenkinek meg akar felelni.
Az új trilógia első része paródiát csinált a sorozatból, eszméletlen akcióorgia az egész, pátoszos jelenetekkel, kicsit zagyva forgatókönyvvel és tele viccesnek szánt beszólásokkal. Aki a vidám akciókat szereti, annak biztosan be fog jönni a film, de valahogy egy komolyabb, komolyan vehető Transformers részre lehetett számítani, amit a film alcíme is előre vetített volna: A kihalás kora. A Transformers négy inkább az új közönség megszerzésének a kora és sok régi elvesztéséé.
A Transformers filmeket eddig sem kellett túl komolyan venni, de ha úgy akartuk, akkor lehetett, mert olyanok voltak a történések, a film hangulata és a forgatókönyv is. De a Transformerek játékrobotok és most úgy látszik inkább a fiatalabb korosztályt célozták meg az alkotók, meg az apukákat, mert vannak a filmben jó verdák, az Autobotok rendre valami gyönyörű autócsoda alakját veszik fel, meg van jó nő is (Nicola Peltz), aki rendre minél forróbb forró gatyában jelenik meg a naplementében mutogatva hosszú lábait.
Az új főhőst Mark Wahlberg alakítja, a filmben egy adósságba csúszott családapa, aki feltaláló, robotokat gyárt, de őskövületnek számító cd-lejátszót is megjavít, ha már fizetnek érte (általában nem). Wahlberg szeme fénye a lánya, az új jó nő, aki az érettségire készül, randizna is, de az apja nem engedi, mert felelősségteljes apukának gondolja magát és tizennyolc éves kora előtt a lányával bizony nem történhet semmi. Van a filmben jó pasi is, akiről kiderül, hogy a lány barátja (Jack Reynor), hogy legyen egy nagy feszültség is a szereplők között.
A film a harmadik rész után néhány évvel játszódik, az emberiség már nem barátja a Transformereknek, a CIA különleges egysége begyűjti őket, minden robotot elfognak, mert mindenki ellenség lett. Persze nem ilyen egyszerű az egész, a gonoszok (Stanley Tucci, Kelsey Grammer, Titus Welliver) között is vannak gonoszabbak és a hátsó szándék mögött is van még hátsóbb szándék.
A történettel alap esetben nem is lenne gond, hiszen meg vannak benne a szokásos Transformers filmekre jellemző karakterek, de nem lehet komolyan venni. Akció-vígjátékot csináltak a filmből, ami nem mindenkinek fog bejönni. A történet lehetne komoly, megint átértelmeznek egy fontos jelenetet az élet kialakulásával kapcsolatban, de még az Armageddon pátoszos jeleneteit is sikerült felülmúlni, közben meg mindenből viccet akarnak csinálni. Nehéz megfogni a film hangulatát, nem is sötét annyira, mint az előző részek, gyerekfilm lett a szülőknek is vonzó jelenetekkel.
Természetesen nagyon látványos a film, félórányi felvezetés után kétórányi tömény akció Texasban, Chicagóban és Kínában. A film minden támogatója megjelenik, hol a háttérben, egy épület formájában, hol a legváratlanabb pillanatban kerül elő egy kínai dobozos tej, az addigra önmagából teljesen kiforduló gonosz poénos jelenetében.
Összességében egy kicsit zagyva lett a film, Armageddon életérzéssel, de mivel egy trilógiáról van szó, várjuk a többi részt is, hátha kiderül, mi is volt itt a szándék azon kívül, hogy Amerika mellett Kínának is meg akarnak felelni, hogy minél többen megnézzék a filmet. Kultúrák keverednek emberek és a robotok között is, amiből egy izgalmas film is lehetne, de első látásra ezt nem sikerült összehozni. Azt el kell ismerni vannak nagyon látványos jelenetek a filmben, de sikerül is rögtön elütni a komorabb hangulatot egy poénnal…
Molnár Gábor