Nemere István újabb könyvvel örvendeztette meg rajongóit, a Nincs idő meghalni egy kellemes, humorral megáldott, pörgős krimi.
Az alap sztori szerint Lakos Donát az EURPOL nyomozójának egy ügyét követhetjük országhatárokon keresztül. Budapesten gyilkosság történik, majd Szlovéniában és Belgiumban is különös módszerrel gyilkolnak meg egy bankárt. Donátnak viszont hamarosan a Balkánra kell utaznia, az új helyszín Zlatarija és annak fővárosa Brezno.
Nemere rutinja és fantáziája óriási és ez látszik a hatszáz sokadik könyvén is. Könnyedén vezeti az olvasóját a történetben, mindig van valami új fordulat és tényleg még ideje sincs meghalnia a főhősnek. Van benne szerelem Donát és a zlatarijai nyomozónő, Norina között és szinte az utolsó pillanatig nem lehet tudni ki, kivel van, bár sejteni azért lehet a dolgokat.
Ennek ellenére mégis van hiányérzete az olvasónak, túl tipikusak a szereplők, a szerelem a két főhős között is törvényszerű. A történet viszonylag rövid, mégis vannak benne felesleges szálak, voltak pillanatok, amikor a történés közepén is nyugodt szívvel le tudtam tenni, más ügyeket intézni. Ennek ellenére érdemes elolvasni a könyvet, mert még aktuális is, hiszen ki ne tudná utálni a szegény embert kizsigerelő külföldi bankokat? Ki ne tartana az ismeretlen Balkántól? És ki ne drukkolna a magyar kriminek?
R. Molnár Gábor