Gyermekeink kapcsán sokféle aggodalomra okot adó téma van, ezek közül az egyik a bepisilés kérdése.
Sokszor a szülő nem tudja, hogy mikor jelent ez már problémát, és meddig természetes, fejlődéssel megszűnő jelenség. Vajon orvoshoz kell már fordulni vagy nincs ok az aggodalomra. És vajon fizikai probléma van a háttérben vagy lelki?
A szobatisztaság a gyerekeknél felosztható nappali szobatisztaságra, és éjszakai ún. ágytisztaságra. A szobatisztaság hamarabb általában 3 éves korig kialakul, míg az éjszakai ágytisztaságot csak 5 éves kor körültől várják el általában.
Ha éjszaka továbbra is bepisil a gyerek, a szülőben általában felmerül, hogy nincs-e valami probléma. A vélemények változóak, van, aki már 4-5 éves kor körül javasolja a kivizsgálást, más szerint 7 éves kornál van a határ, amikor már érdemes orvoshoz vinni a gyereket.
Fontos az elkülönítése annak az esetnek, ha a gyerek korábban már nem pisilt be éjszaka, legalább fél évig és ezután újra bepisil, illetve ha még sosem volt hosszabban száraz éjszakája.
Az első esetben felmerülhet lelki ok a háttérben (ami a szülőkben először fel szokott merülni), valamilyen stressz a gyerek életében: testvérszületés, traumatikus élmények, haláleset a családban, óvoda-/bölcsődekezdés, stb.).
A másik esetben viszont ez kizárható, inkább fizikai ok, vagy viselkedési tényezők állhatnak a háttérben. A kivizsgálás elsőként egyszerű vizeletvizsgálattal kezdődik, ami nem jelent nagy traumát a gyerek számára. Egyébként is fontos, hogy az éjszakai bepisilés miatt ne szidjuk meg gyermekünket, ne szégyenítsük meg, mert nem tehet róla semmilyen esetben, hogyha bepisil, akár van fizikai oka, akár nincs.
Fontos a probléma meghatározásában az is, hogy nappal is előfordul-e a gyermekkel, hogy bepisil vagy csak álmában. Lényeges, hogy egyéb problémák is vannak-e: székrekedés, húgyúti fertőzések, stb. Gyakran a fertőzés, gyulladás okozhat éjszakai bepisilést.
Folyadékfogyasztási szokások is befolyásolók lehetnek: ha a gyermek délután, este fogyasztja a napi folyadékmennyiség nagy részét, az elősegítheti az éjszakai bevizelést.
Felmerül okként a túl mély alvás is, ha a gyermek nappal túlfárasztja magát, azután esetleg annyira mélyen alszik, hogy nem ébred fel a vizelési ingerre.
Fizikai okok ritkábban fordulnak elő a bepisilés hátterében, ilyenek lehetnek: fejlődési rendellenességek, hormonális zavarok, fokozott hólyagizom aktivitás, húgyúti fertőzések, húgyhólyag beidegzési zavar, hüvelygyulladás, stb.
A szülő is el tudja tehát különíteni a lelki hátterű bepisilést az esetleges fizikai jellegűtől, oda tud figyelni a folyadékfogyasztás napi elosztására, a nappali rendszeres vizeletürítésre is. Fontos, hogy ennek megfelelően foglalkozzon a gyerekkel és soha ne okozzon neki külön megterhelést azzal, hogy leszidja emiatt.
Lényeges azonban szem előtt tartani, hogy a gyerekek nem egyformák, mint mindenben, ezen a téren is eltérő fejlődési üteműek lehetnek.