Az Európa Könyvkiadó újdonságai a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Gideon Greif történészprofesszor és Herman Koch holland író lesz az Európa Könyvkiadó vendége a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Megjelenik Jonathan Franzen Tisztaság című regénye, Umberto Eco hideglelős krimije, és a legfiatalabb Booker-díjas könyve.
Gideon Greif könyve az Oscar-díjas Saul fia című film egyik forrása volt. A történészprofesszor a Könnyek nélkül sírtunk című kötetében a második világháború legkülönlegesebb túlélőivel foglalkozik: a Sonderkommandó-k életben maradt tagjaival. Ezek a nagyrészt zsidókból álló „különleges egységek” elsősorban a meggyilkoltak holttesteinek elégetését végezték. Náci fogvatartóik választották ki őket erre a feladatra. Az öngyilkosságon kívül nem volt lehetőségük visszautasítani a rájuk bízott feladatot. Őket is rendszeresen elgázosították. A nácik terve az volt, hogy amikor már az összes zsidót megölték, a Sonderkommandók tagjai lesznek az utolsó áldozatok. Greif hosszú beszélgetéseket folytatott Auschwitz-Birkenau sondereseivel. Gideon Greif Könnyek nélkül sírtunk című könyvét Szántó Judit fordításában jelenteti meg az Európa Könyvkiadó.
A holland Herman Koch A vacsora című könyve világsiker volt. Áprilisban egy olyan regényét adja ki az Európa, amely a modern társadalmak elitjének életmódjáról szól: a Nyaraló úszómedencével ugyanolyan kegyetlenül rántja le a leplet korunk hőseiről, sikerembereiről, mint A vacsora. „Megragad és nem ereszt…” – írja a Nyaraló úszómedencével című könyvről az Observer. A regényt az Independent „horrorisztikusan izgalmasnak” tartja. Herman Koch Nyaraló úszómedencével című regénye Wekerle Szabolcs fordításában jelenik meg.
Az Európa Könyvkiadó fesztiválkínálatában szerepel Jonathan Franzen regénye, a Tisztaság is. Korunk egyik legjelentősebb írójának régóta várt új könyve nagy ívű, kontinenseken és évtizedeken átnyúló többgenerációs történet. Idealizmus, végletes hűség, szülő-gyerek kapcsolat, szerelem és család, a nemek közti harc, a mindenütt jelen lévő internet – efféle nagy témákat vizsgál a Javítások és a Szabadság szerzője.
A kilencvenes években egy politikai botrányra szakosított lap szerkesztője megdöbbentő információ birtokába jut: annak idején Mussolini helyett valójában a dublőrét végezték ki. Hihető állítás-e ez? Történelmet krimivel, hideglelős izgalmakat bővérű humorral elegyít a Mutatványszám, Umberto Eco utolsó regénye, amelyet Barna Imre fordított.
Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyvét a könyvfesztiválra, egyszersmind a csernobili katasztrófa harmincadik évfordulójára időzítve jelenteti meg az Európa Könyvkiadó. A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte. A Csernobili ima Pálfalvi Lajos fordításában jelenik meg.
Az évek óta Nobel-várományosként emlegetett izraeli író, Ámosz Oz új könyve, a Júdás kicsit A Mester és Margaritá-ra emlékeztető regény. A szerző visszatér kedvenc témájához, amit már a Miháél, Miháél és a Szeretetről, sötétségről című munkáiból is jól ismer az olvasó, de a kettéosztott Jeruzsálem ezúttal egy szívszorító szerelmi történet hátterét is adja. Szó esik Izrael Állam megalakulásáról és az azt követő függetlenségi háborúról is. A Júdás 2015-ben elnyerte a német Nemzetközi Irodalmi Díjat. Kritikusai kiemelték, hogy ez a könyv igazi nagyregény, árnyaltság és kidolgozottság tekintetében méltó párja Oz nagysikerű Szeretetről, sötétségről című művének. A Júdás című új regényt Rajki András fordította.
Kazuo Ishiguro új műve, Az eltemetett óriás a kora középkori Britannia vad és titokzatos tájain, torokszorítóan izgalmas és nem kevésbé misztikus kalandok során vezeti át az olvasót. Ennek az érzékeny mesének minden sora, figuráinak összes szava tiszta egyszerűséggel beszél a szerelemről és a szeretetről, a bosszúról és a háborúról, a felejtésről és az emlékezet győzelméről. Ishiguro Az eltemetett óriás című regényét Falcsik Mari fordította.
Eleanor Catton A fényességek című regénye az elmúlt évek legnagyobb új-zélandi könyvsikere. A hömpölygő történet kerek százötven évvel ezelőtt, az új-zélandi aranyláz idején játszódik. A szerző a Booker-díj történetének legfiatalabb díjazottja, könyvét Rakovszky Zsuzsa fordításában jelenteti meg az Európa Könyvkiadó.
Günter Grass utolsó könyve, A végességről rövid írásokat tartalmaz, köztük egy olyat is, amelyben Grass a menekültekről és a menekültválság kezeléséről mondta el a véleményét a rá mindig jellemző szenvedéllyel.
Albert Camus talán leghíresebb regénye L’étranger címmel, a 20. század derekán látott először napvilágot. Témája a camus-i filozófia alapélménye: az abszurd. A mű számtalan magyar kiadást ért már meg, Közöny címen, Gyergyai Albert fordításában. Az Európa Könyvkiadó most Ádám Péter és Kiss Kornélia nagyszerű, új fordításában, Az idegen címmel jelenteti meg.
„Hosszú és kacskaringós életem során hét kisregényt írtam. (Eleddig.) 2015 tavaszán jelent meg belőlük három az Ének évadá-ban. Azokban az én – Én, ÉN – főszerepet játszott. A többi négy következik most, Álmaimban valahol címmel. Emezekben az éber és az alvás közbeni álmok adják a vezérfonalat. Mindez persze a rám jellemző realista, régimódian realista elbeszélő modorban” – írja életműsorozatának következő kötetéről a szerző, Vámos Miklós. Az életműsorozat új darabja, az Álmaimban valahol négy kisregényt tartalmaz.
Egressy Zoltán néhány óra alatt játszódó legújabb, Szarvas a ködben című regényében a női lélek aprólékos ismeretéről tesz tanúbizonyságot, műve egyszerre humoros és megrendítő. Pontosan megrajzolt, felejthetetlen alakok bukkannak fel a szívszorító történetben.
A válogatott és új verseket tartalmazó Viharkabát című kötetet egy trilógia harmadik, a Két szimpla a Kedvesben című memoár és az Oklahoma ezüstje című portrékönyv mellé illesztett kötetként értelmezi a szerző, Gergely Ágnes.
New Yorktól Moszkváig, Párizstól Prágáig, Németországtól Svájcon, Oroszországon, Indián és Erdélyen át az író szülőfalujáig járják át Háy János útiesszéi a világot, téren, időn és műfajokon át. Az úti írások Ország, város, fiú lány címen jelennek meg kötetbe rendezve.