Sokakban felmerül a kérdés, jó-e, ha tévézik a gyerek, vagy sem. Választ nem könnyű rá adni, de azért vannak alapszabályok, amit érdemes megfogadni.
Egyre divatosabb kérdés, tévézzen-e a gyerek, vagy tiltsuk el a doboztól és dobjuk is ki a tévét a házból.
Ha tiltunk, akkor csak úgy lehet, ha mi is részt veszünk ebben, mert nem hiteles, ha a gyerek nem csinálhatja, de közben tudja, hogy a szülők vidáman tévéznek. Vagyis, ha már nem tévézünk, akkor azt tegyük együtt…
Ha engedjük a tévét, és azért ebből van több, mert a tévé még mindig szinte minden háztartásban megtalálható, szórakoztatást jelent a család minden tagjának. Van, aki a tévéműsorokból, híradókból tájékozódik. Van, aki sorozatot, beszélgetős műsort, sportot néz, vagyis pihen, szórakozik. A kisgyerekek meg többnyire mesét néznek. Mesecsatornából is rengeteget találni a különböző csomagokban. Szülőként is meg kell nézni, meg kell ismerni őket, ugyanis megfigyelhető, hogy a legtöbb csatorna bizonyos korosztályra koncentrál, van, amelyik a babáknak szól, van, ami inkább a hat éven alattiaknak, van, ami inkább a lányoknak, van, amelyik inkább a fiúknak, majd van, amelyik a tiniknek, meg olyan is van, amelyiken minden megtalálható.
Lehet miből válogatni és kell is. Legalább azt meg kell figyelni, mi az, amitől nem ijed meg a gyerek, mit szeret nézni. Nem árt, ha eleinte közösen nézzük ezeket a meséket, mert még a legegyszerűbb meséről is lesz kérdés. Vagy egyszerűen csak azért is, mert a tévézés is lehet közös program. Sőt eleinte mindenképpen annak kell lennie.
Hol a határ?
Mivel a szülők többsége nem akar mesét nézni, ezért is érdemes kordában tartani a dolgot, időt lehet szabni, akár a saját türelmünk is lehet a határ.
Azt, hogy mennyi a sok, valószínűleg kimutathatatlan. Ha semmi mást nem csinál a tévénézésen kívül a gyerek, az bizony kóros állapot. Persze biztosan van olyan helyzet, amikor nyűgös és fekszik szinte egész nap, mert beteg, olyankor akár nézhet többet is.
A lényeg, legyen azért mérték. Ne hagyjuk egyedül a tévével, vagy ha igen, akkor olyan mese mellett, amit már ismerünk, láttuk már a gyerekkel együtt, tudjuk, hogy nem fél tőle, nem fog megijedni tőle, nem lesz rémálma tőle.
Mi van, ha tiltunk
A tévé az emberiség kultúrájának része, a műsorok is tudnak beszélgetés-témák lenni. Egy tininek nem jó érzés, ha kimarad a beszélgetésekből, mert azt sem tudja, milyen sorozatok mennek a tévében. Ha tiltunk, akkor erre is fel kell készíteni a gyermekünket. De arra is, hogy ha vendégségbe megyünk, akkor a tévétől tiltott gyermekek nagy részét nagyon nehéz lesz levakarni a képernyőről, ahol éppen az ottani gyermek lehet, hogy nézi a mesét, szóval nem egyszerű betartani a tiltást. De úgy ez általában minden tiltásra, a szokásostól eltérő dologra is igaz… diétázni sem egyszerű, amikor körülöttünk mindenki azt ehet, amit csak akar.
Legyenek válaszaink
Fontos, a gyerek tehessen fel kérdést a műsorokról, legyenek rá válaszaink és lehetőleg olyan műsort nézzen, ami a korosztályának megfelelő. A tévé nem ördögtől való dolog, de nem is véletlenül jelzik minden műsornál, hány éveseknek való az, ami megy benne. Ha nem is értünk mindig egyet a besorolással, mert mindenkinek más a határ, de azért iránymutatónak mindenképpen jó.
Fontos, hogy ha a gyerek nézi a tévét, akkor képes legyen eldönteni, mi az, ami neki jó, tudjon szelektálni, tudja szűrni azt, ami neki hasznos, neki szórakoztató, neki érdekes. A tévézéssel kapcsolatban is az a helyzet, hogy a saját kárán tanul az ember, a szülő azért ott lehet segíteni, irányt adni, vagy kárt enyhíteni, ha már azt kell…
Abba meg most nem is megyünk bele, hogy már nem csak a tévén lehet tévéműsort nézni…