Még akciósabb, még vidámabb, mint az első rész, és elképesztő méreteket ölt az érzelem egy szuperhősös képregény alapján készülő filmben.
Peter Quill, az Űrlord és társai éppen egy újabb feladatot végeznek, a kicsit beképzelt Szuveréneknek, akik csak aranyban utaznak, mert náluk jobb és nagyszerűbb nincs, amikor Mordály kicsit megkavarja a dolgokat és ettől egy óriási bonyodalom közepén találja magát a kis csapat.
Quill, Gamora, Drax , Mordály és kicsi Groot menekülőre fogja, amikor a legváratlanabb pillanatban felbukkan egy fickó, aki Peter Quill apjának mondja magát. Amúgy a neve Ego. Sok mindent elképzelhetünk a neve hallatán, a belépője sem akármilyen.
A sztoriról nem érdemes többet elárulni, nem véletlenül nem kötnek minden részletet az orrunkra az előzetesekben, mert akkor csak egy nagy akció maradna nekünk, semmi mondanivalóval, mert különben nem potyogna a könnyünk a film végére. Mert itt nem csak a látványvilágot tolták túl, hanem a kretén vicceket és az érzelmességet is.
Ilyen látványos, pátoszos látványvilággal megáldott lezárást még nem nagyon láthattunk szuperhősös filmben, de talán egy romantikus filmtől sem kapunk ilyet. És az a vicces, hogy nem röhejes, hanem hatásos, teljesen ideillő. A felfokozott színek, az akciókat állandóan megszakító froclizás, és a család – majdnem Halálos iramban méreteket ölt – nagyon egyben van, nagyon valódi.
Ez igaz az egész filmre is, mert azon kívül, hogy könnyed és tele van jó zenével, azért egészen komoly mondanivalót is tartogat számunkra. Persze mondhatnánk, hogy elcsépelt, de mégis működik. A látványos akciók és a „farokméregetés” mellett - mert az Űrlord és a mosómedve (Mordály) folyamatosan egymást szívatja-, egészen jó alakításokat láthatunk. Külön fűszert ad a második résznek Nebula (Karen Gillan) és Yondu (Michael Rooker) szerepe. Ilyenkor derül ki, hogy attól még, hogy el van maszkírozva a fej, mégis lehet érzelmeket közvetíteni. A második részből egyértelműen rájuk fogunk emlékezni, de Mantis (Pom Klementieff) is szerez nekünk egy két aranyos pillanatot. Valamint Elizabeth Debicki is jól mutat csupa aranyban.
A galaxis őrzőit teljesen áthatja a kicsi Groot érzés, szóval ne lepődjünk meg, ha mostanában mindenütt azt halljuk, hogy én vagyok Groot.
Az alapcsapat (Chris Pratt – Űrlord, Zoe Saldana – Gamora, Dave Bautista – Drax, Vin Diesel – Groot, Bradley Cooper - Mordály a mosómedve) és az előbb felsoroltak mellett megjelenik Kurt Russel, mint Ego, Űrlord apja, valamint Sylvester Stallone is. És azt nem áruljuk el ki az, akin bőven élcelődnek az alkotók és fontos szerepet szánnak Űrlord életében. Szóval nem csak a zene okozhat szép régi emléket sokaknak, hanem a jelenlegi sztárok mellett old school akcióhősök is szórakoztatják a nézőt.
A sokáig öncélú akciózásnak, poénszórásnak tűnő film végül komoly véget kap, amit persze vehetünk komolyan és nem komolyan is. Valamint érdemes a stáblistát is figyelni, mert néhány plusz jelenetet elrejtettek az alkotók és következtethetünk a folytatásra, mert lesz harmadik rész is!
Molnár Gábor