A Viszkis az utóbbi évek egyik legnézettebb magyar filmje lett. A film ajánlója.
Ambrus Attila a leghírhedtebb bűnöző Magyarországon, 27 rablás a ’90-es években, valamint megszámlálhatatlanul sok szalagcím köthető a nevéhez. A rablások után eltűnt, mint a kámfor és csak alkoholszag maradt a helyén, innen kapta a Viszkis becenevet. Borsot tört a nyomozók orra alá, a tömeg mégis az oldalára állt. Legendaként vonult be a magyar történelembe. Miért lett egy kisstílű bankrablóból hirtelen 20. századi Rózsa Sándor? Az Antal Nimród (Kontroll) által rendezett film a nézőkre hagyja a kérdés megválaszolását.
A Viszkis - jelenet a filmből - fotók: Szabó Adrienn
Az eredmény egy életrajzi, akció és bűnügyi film keveréke lett, ami jól játszik az arányokkal, igyekszik egyensúlyban tartani a mérleget. Tisztán kivehetők benne a hollywoodi elemek és az akciójelenetekről üvölt a profizmus. Ez a műfaj hiányzott még a magyar kultfilmek listájából és jó úton halad. A kritikusok körében megoszlanak a vélemények. Aki a Kontrollhoz hasonló mély művészfilmre számít csalódni fog.
A cselekményt a viszkis meséli el flashbackek formájában az utána évek óta rögeszmésen nyomozó rendőrfőnöknek. Két ember, akinek ezen az ügyön ment tönkre az élete, tele személyes sérelmekkel. Az Ambrus Attilát játszó Szalay Bence szinte végig csendben van és csak az arcáról lehet olvasni, ami tovább feszíti a húrt közte és a nyomozó között. A történet a Viszkis gyerekkorában a Ceaușescu rendszer által elnyomásban tartott Romániában kezdődik, ahol nincs stabil családi háttere és megjárja a nevelőintézetet valamint átvészelte a kötelező katonai szolgálatot is. Magyarországon, a rablássorozat idején egy hokicsapatban játszott. Ambrus Attila kiskorától kezdve arra vágyott, hogy felfigyeljenek rá, de ezt csak mint bűnöző érte el. A bankrabló hátterének bemutatása különbözteti meg a filmet egy akciófilmről, bár sokak szerint túlságosan átbillen a dokumentáció irányába.
A szerelmi szál kissé összecsapott, bár a Viszkis barátnőjének a karaktere (Móga Piroska) több valós személyből kovácsolódott össze.
Van egy sötét, baljós, gengszterfilmekhez illő hangulat, amit az akciójelenetek igyekeznek oldani. Mindezt a Yonderboi zenéi festik alá. A 90-es évek Budapestje is fontos szereplő. Van, akikből emlékeket hoz elő ez az időszak, másokhoz azért áll közel, mert sok helyszín az elmúlt közel 30 évben nem változott.
Ambrus Attilát nem heroizálják, helyette a miért kérdést teszik fel és igyekszenek megválaszolni. Ahogy a kihallgató nyomozó mondja: egy idő után a rablás már csak az egóról szól és erre a média is rásegített.
Az igazi Ambrus Attila leülte börtönbüntetését és fazekasként igyekszik visszailleszkedni a társadalomba.
SZB