Milyen gyakori negatív gondolati minták léteznek, amiket, ha felismerünk, könnyebb megváltoztatni?
Mindannyian hajlamosak vagyunk belecsúszni olyan gondolatokba, amelyek nem tesznek jót nekünk. Idegesebbek, frusztráltabbak, vagy szomorúbbak leszünk tőlük. Ha felismerjük ezeket, megváltoztatni is könnyebb. Mik a leggyakoribb negatív gondolati minták?
Fekete-fehérben gondolkodás
Minél stresszesebbek vagyunk, annál inkább hajlamosak vagyunk szélsőségekben gondolkodni: ha valami rossz, akkor a legrosszabb és az egész élet az. Leginkább úgy érhetjük tetten az ilyen torzításainkat, ha észrevesszük, hogy a gondolatainkban a „mindig”, „soha”, vagy „minden” szavak szerepelnek.
Következtetések levonása
Sokszor a semmiből vonunk le negatív következtetéseket, amelyek aztán nem feltétlen vannak úgy. Mások viselkedéséből ki véljük olvasni felénk irányuló negatív gondolataikat. Például a munkatárs a folyosón azért nem köszönt ránk, mert utál minket. Vagy apróságokból rögtön a dolgok negatív kimenetelére következtetünk.
Katasztrofizálás
A legrosszabbra számítunk, és bármi is történik, azt rémesnek és elviselhetetlennek látjuk. Például ha összevitázunk a házastársunkkal, máris meg vagyunk győződve arról, hogy ennek válás lesz a vége.
Túláltalánosítás és címkézés
Egy kis negatívumból általános negatív következtetéseket vonunk le. Ennek leggyakoribb módja az, hogy embereket vagy helyzeteket felcímkézünk egész kevés információ alapján, amitől aztán teljességében negatívan ítéljük meg. Például valaki nem tud eljönni a találkozónkra, és ettől már egy vesztesnek érezzük magunkat.
Irreális elvárások
Ilyen, amikor abban gondolkodunk, hogy valaminek valahogy kell lennie. Szabályokat alkotunk arról, hogy milyennek kellene lennie az embereknek, aminek persze többnyire nem tudnak megfelelni. Ettől aztán frusztráltak, sértettek, dühösek leszünk, és a végén magunkat és másokat hibáztatunk azért, mert nem olyanok, amilyennek lenniük kéne. Például elvárjuk a partnerünktől, hogy kitalálja, mit szeretnénk. Vagy eldöntjük, hogy valamilyennek kéne lennünk, és aztán rossznak érezzük magunkat, hogy nem vagyunk olyanok.
Pozitív dolgok figyelmen kívül hagyása
A negatívumokra koncentrálunk, és a pozitívumokat észre sem vesszük, vagy nem vesszük figyelembe. Például kapunk egy bókot, és csak hízelgésnek tekintjük, vagy mögöttes szándékot feltételezünk.
Érzelmekre támaszkodás
Úgy gondoljuk, hogy az érzéseink tények: ha negatívan érezzük magunkat valamivel kapcsolatban, akkor az tényleg olyan is. Nem hozunk átgondolt döntéseket, csak az érzéseinkkel törődünk.
Személyesnek tekintés
Mindent magunkra veszünk: bármi negatív történik, úgy érezzük, hogy ellenünk irányul, vagy magunkat tesszük felelőssé rossz dolgok miatt. Például azt gondoljuk: a főnökünk biztosan azért tette reggel 8-ra a megbeszélést, hogy velünk kiszúrjon.
forrás: erinolivo.com/spring-cleaning-mind/