A Gulliver utazásai Jonathan Swift azonos című klasszikusán alapuló modern 3D-s családi vígjáték.
Jack Black (Kung Fu Panda, Rock Suli) alakítja Lemuel Gullivert, aki egy New York-i napilap postai ügyintézője, ő kezeli az online levelezést, felügyeli a fórumot. Miután főszerkesztőjének beadja, hogy van egy óriási sztorija, az elküldi őt a Bermuda Háromszögbe, hogy megírja annak régóta kutatott rejtélyét, de Gulliver hajótörést szenved, és egy eddig ismeretlen helyen, Liliputban találja magát. Ebben a fantasztikus új világban végre tényleg „nagy” ember lesz, megnő mind méretben, mind egóját tekintve, vagyis sokkal hatalmasabbá válik, mint életében valaha előtte. Főleg azután nő mindenki szemében óriássá, miután hihetetlen történeteket agyal ki életére vonatkozóan, hatalmas felfedezésekről, cselekedetekről mesél, amikben magát állítja az események középpontjába. Gulliver hősi státusza tovább erősödik, amikor új barátait vezetve merészen felveszi a harcot régi ellenségeikkel. Csakhogy miután hadvezéri törekvései kudarcot vallanak és ezzel veszélybe sodorja Liliputot, ráébred, hogy nagysága hazugság csupán, és meg kell találnia a módját, hogyan hozza helyre a kárt, amit okozott. Ennek a felismerésnek köszönhetően valóban felnő önmagához, és nemcsak a liliputiak, de az emberek világában is naggyá válik, mert rájön, hogy nem az számít, mekkorák vagyunk méreteinket tekintve, hanem hogy milyen hatalmasak és erősek vagyunk lélekben.
A Gulliver utazásainak ez az új feldolgozása egy telefonhívással kezdődött: John Davis producer hívta Jack Blacket. Nem sokkal ezután Black a produkció oszlopos tagja lett, azonnal a tettek mezejére lépett, úgy is, mint főszereplő és úgy is, mint a film ügyvezető producere. „Azonnal ugrottam erre a lehetőségre – lelkendezik Black. – Egyszerűen ellenállhatatlan volt: Én, mint Gulliver… és mint óriás egy másik világban. Ebben minden elem együtt van egy nagyszabású mozihoz.”
Amikor Jonathan Swift megírta a regényét a 18. században, a világot még nem ismerték ennyire, voltak felfedezetlen területek, így az az ötlet, idea, hogy egy szigeten élhetnek aprócska emberpopulációk, nem tűnt olyan elképzelhetetlennek és lehetetlennek. Black, Davis, Rob Letterman rendező, Joe Stillman (Shrek) társ-forgatókönyvíró és Brien Manis társproducer azon dolgoztak gőzerővel, hogy a „régi” történet relevánssá és szórakoztatóvá váljon a mai nézők számára is. Először úgy gondolták, hogy Gulliver kalandozásai egy távoli bolygón játszódjanak, de aztán annál a verziónál maradtak, hogy inkább egy amolyan interdimenzionális utazássá változtatják a történetet, melynek segítségével egymás mellé helyezhető a mai modern és egy letűnt, szebb világ. „Egyik fő célunk az volt, hogy a nézők higgyenek Liliputban – mondja John Davis. – Azt akartuk, hogy ugyanazt éljék át, mint Gulliver.”
Nagyon fontos erénye a filmnek és Rob Letterman rendezőnek, hogy úgy dolgozta fel Gulliver kalandjait Liliputban, hogy ötvözte a valószerűséget a komikummal. Letterman egy korábbi 3D-s animációs filmjében, a Szörnyek az űrlények ellenben egyszer már körbejárta egy új, hatalmas méretű figura szövevényes viszonyait a környezetével és a többi karakterrel, úgyhogy tökéletesen felkészült volt a Gulliver utazásaira. Letterman, Black, Davis és Nicolas Stoller (Lepattintva) forgatókönyvíró egyesült erővel dolgoztak a forgatókönyv megírásán. Olyan fontos kérdésekre keresték a választ, mint hogy: A liliputiaknak kiabálni kell-e, hogy Gulliver meghallja őket? Ha igen, akkor hogyan lehet megteremteni, hogy látvány és hangzás harmonizáljon a vásznon?
Miután kidolgozták a megoldást a felmerülő problémákra, a hangsúly újra és legfőképpen a karakterek megformálásra helyeződött. Amikor találkozunk Lemuel Gulliverrel, ő csupán egy kis ember a hatalmas óceánban – Manhattan szörnyű kanyonaiban, ahol kishivatalnokként gürcöl egy napilapnál. Valami nagy dobásról beszél, aminek gyakorlatilag semmi esélye nincs, lévén folyamatosan attól retteg, hogy kudarcot vall. „Gulliver arról álmodik, hogy útikönyv író lesz – tipikusan az a fajta ember, aki mindig valami nagyobbra és jobbra vágyik annál, ami – mondja Black. – De nincs hozzá elég bátorsága, hogy megvalósítsa az álmait. Ennek legnagyobb akadálya a saját félelme. És akkor egyszer csak eljut Liliputba, és olyan lesz, mint egy király.” Rob Letterman megerősíti: „New Yorkban Gulliver nagyon kicsinek érzi magát, s bár szeretne nagy dolgokat csinálni, közben meg fél is, így mégsem meri az álmait megvalósítani. Amikor viszont Liliputba kerül, végre igazán nagynak érezheti magát, ám ez az érzés hamis illúzión alapszik.”
A durva kezdés után, amikor is a liliputiak megkötözik, átgurítják Gullivert a Fő téren, majd egy csigarendszer segítségével rögzítik, hogy Liliput vezetői ellenőrizhessék minden mozdulatát, Gulliver kezdi megnyerni fogságban tartóit. Elkápráztatja őket élete történetének totálisan felhabosított változatával, olyan sztorikkal feltúrbózva, hogyan győzte le Darth Vadert, hogyan élte túl a Titanic elsüllyedését a jeges Atlanti-óceánban, hogyan vállalt elnöki minőségben vezető szerepet saját világában (miközben Joda volt az alelnök). Aztán segít egy közembernek (Jason Segel) elnyerni imádott hercegnője kegyét (Emily Blunt), és egyes-egyedül legyőzi a liliputiak ősellenségének hatalmas haderejét, a blefuscianok nagy armadáját.
Gulliver hihetetlen történeteket mesélő és megjelenítő alakját Jack Black nagyon szerethetővé és gyermekivé teszi. Minden jelenetre rányomja bélyegét egyéni humora és lendületessége. „Jack a film központja” – mondja Rob Letterman, amit Benjamin Cooley producer megtold azzal, hogy: „Jack egyszerre vonzó és nyugtalanító Gullivert formál meg nekünk; és van valami a szemében, amitől végtelenül megnyerő és esendő lesz. Olyan, mint egy nagy gyerek a filmben.”
Black egyedülálló komikus érzékenységét jól kiegyensúlyozzák a többiek, ideértve Jason Segelt mint Horatiot; Emily Bluntot mint Mary hercegnőt; Amanda Peetet mint Darcy Silvermant; Billy Conollyt mint Theodore királyt; Chris O’Dowd-ot mint az áruló Edward generálist; és Catherine Tatet mint Isabelle királynőt.
Gullivert egy ártatlannak látszó trükk juttatja Liliputba. Azt hazudja Darcynak, az utazási rovat szerkesztőjének, akibe mellesleg reménytelenül szerelmes, hogy képes megfejteni a Bermuda Háromszög rejtélyét. Ennek köszönhetően kap tőle egy lehetőséget, hogy elutazzon oda, sőt azon túl, még annál is távolabb, Liliputba. Amikor Gulliver partra vetődik az ismeretlen szigeten, először Edward Edwardian generálissal találkozik, aki Liliput hadseregének a vezére. Edward bizalmatlan a hatalmas lénnyel szemben, aki ilyen hirtelen és a semmiből jelent meg Liliputban, és ahogy egy hadvezérhez illik, fogságba veti. De taktikája, hogy meggyűlöltesse, visszafelé sül el, mert hamarosan Gulliver válik az új (Igazán) Nagy Emberré a kis birodalomban, sőt megszerzi Edward helyét is, mint parancsnok. „Amikor Gulliver partot ér Edward tengerpartján, Edward világában zavar áll be, mire ő átáll a sötét oldalra – mondja Chris O’Down. – Edward hihetetlenül nagyképű és nagyon körülményes, és hisz abban, hogy a dolgoknak meghatározott módon kell bekövetkezniük. Ezért óriásit csalódik, amikor mindenki Gulliver oldalára áll.”
Míg Edwardnak az a nagy célja, hogy az egész földet a katonai befolyása alá vonja, addig egy másik liliputinak, Horationak egyszerű közemberként teljesen más, elérhetetlen vágyai vannak. És Horatio számára Gulliver barátsága a szerencsét is meghozza. Miközben ugyanis Gulliver egyre inkább hőssé válik a liliputiak szemében, szárnyai alá veszi Horatiot és bátorítja, sőt, segít neki udvarolni az elérhetetlennek hitt Mary hercegnőnek, aki Edward jegyese. Segel, akit nagyon foglalkoztatott karakterének brit akcentusa, azt mondja: „Ugyanúgy, ahogy Gulliver, Horatio is megtanulja, hogy a nehezebb út sokszor a legjobb, és hogy az életben és a szerelemben is légy mindig önmagad.”
Egyetlen közös dolog van, amihez Horatio és Edward is ragaszkodnak, az pedig Mary hercegnő, akinek semmi dolga, azzal tölti a napjait, hogy felkészüljön arra, hogy az ellenséges blefuscianok elrabolják. Ezen kívül heti egyszer van az udvarnál társasági esemény. Nos, ezek nem egészen fedik le azt, amire a hercegnő vágyik, illetve amit egész életében csinálni akar. Ráadásul Edward felületes udvarlása is halálra untatja. Nem csoda, hogy a romantikus tekintetű, izgalmas Horatio valami újat hoz az életébe. Emily Blunt eddig leginkább kemény női karakterek megformálásában jeleskedett. Ilyen volt például Az Ördög Prádát visel neurotikus ügyvezető asszisztense, vagy a Tiszta Napfényben, mint takarító (bűntények helyszínén takarít nővérével), úgyhogy most kifejezetten élvezte a lehetőséget, hogy végre ilyen tipikusan „lányos” szerepet kapott. „Itt volt az ideje, hogy valami édes és ártatlan figurát játsszak” – mondja Blunt, akit a többiekhez hasonlóan lenyűgözött a történet újszerű változata. „Gulliver egy zaklatott, modern személyiség, ahogy Jack életre kelti – mondja. – És ez a tőlünk mindenben olyan idegen Gulliver bejön a mi kis világunkba és ráébreszt bennünket, hogy a világot másképpen, új módon is láthatjuk.”
A hercegnő apja, Theodore király, Liliput kicsit mogorva, de tisztességes uralkodója. Mint generálisa, Edward, kezdetben ő is óvatos az idegennel szemben. „A király is fenyegetőnek érzi Gullivert, hiszen ő egy idegen, aki egyszer csak megjelenik az életükben – mondja a figurát alakító skót komikus színész Billy Conolly. – De Theodore hamar rájön, hogy Gulliver nem veszélyes.”
Theodore király felesége, Isabelle királynő meglehetősen higgadt jelenség. De mikor megkezdődik Liliput modernizálása, ő is megváltozik. „Gulliver rajta is lazít kicsit. Feloldja zárkózottságát – mondja Tate. – És ennek köszönhetően újra lángra lobban a házasságuk Theodore királlyal.”
Igen ám, de a világ tele van meglepetésekkel. Gullivert is eléri a végzet egy robot formájában, amit az áskálódó Edward tervezett és építtetett, hogy egyszer és mindenkorra kiiktassa Gullivert. A robotot pedig egy olyan magazin inspirálta, amit Gulliver megfeneklett hajóján talált. Edward kidolgozza a bonyolult gépezet minden apró részletét, fogaskerekeket, ékszíjtárcsákat szerel be, hogy a robot mozogni tudjon. És ez a robotszörny, aminek a fejében Edward ül és irányít, kellemetlen meglepetést okoz Gullivernek.
Rob Letterman együtt dolgozott a vizuális effektek nagy szakértőjével, a jó nevű hy*drau”lx (2012) teammel. Ők végezték el a számítógépes munkák tervezését és kivitelezését. Liliput világának vizuális megjelenítéséhez a WETA Digital stúdió járult még hozzá, akinek köszönhető az Oscar-díjat nyert Avatar (Avatar), a Gyűrűk ura (The Lord of the Rings) trilógia és a King Kong (King Kong) képi világa. A robot megjelenésében is együtt van a modern és a kevésbé modern. „Az eredeti koncepció szerint a robot a kortárs design és a Viktoriánus kor stílusának keverékéből állt össze – mondja a hy*drau”lx egyik csapattagja, Erik Liles. – Több mechanikai megoldás segítette a robot mozgását, így például fogaskerekek és ékszíj rendszer. Kezdetben gőzhajtásra gondoltunk, hogy olyan legyen, mint egy öreg gőzmozdony, de ezt elvetettük, mert a vizuális koncepciót zavarta, nem illett bele. Úgy döntöttünk, tisztább, finomabb megjelenésre van szükség.”
A vizuális effektek varázslói a hy*drau”lx-nál nem könnyítették meg saját dolgukat. A robotot miniatűr formában látjuk meg először, egy szemétkuka alakú eszközként. Eztán alakul át óriássá, eltúlzott monstrummá, aki Gulliver ellen harcol. Míg az ilyen és ehhez hasonló gondok megoldása kötötték le az utómunkákat végző szakemberek figyelmét, addig Jack Black azon találta magát, hogy a robot gyerek kiadásával harcol, egészen pontosan egy kaszkadőrrel, aki robotnak öltözött. Ez tette számára lehetővé, hogy interakcióba lépjen a robottal, valamint ez könnyítette meg mind a vizuális effekteket létrehozó teamnek, mind a színészeknek, hogy könnyebben viszonyulhassanak hozzá és könnyebben alkothassák meg a küzdelmet a vásznon.
A színészgárda – beleértve a robotot is – Jack Blacket nemcsak, mint színészt értékelte, hanem elismeréssel adóztak munkamoráljának, valamint ügyvezető produceri tevékenységének is. A producer Black szigorú volt a színész Blackkel szemben a film minden jelenetében.
Még ha viszonylag nyugodt dolgok történtek is Liliputban és Black éppen nem a kamerák előtt játszott, akkor is ott volt a forgatáson, végszavazott társainak, amivel sokat segített azoknak, akik elvileg éppen vele, mint Gulliverrel beszéltek. A jelenetek szereplőit ugyanis nem mindig vették fel egyszerre. A film felét egy zöld vászon előtt forgatták, itt játszottak a színészek, külön a liliputiak, külön Gulliver, és az utómunkák során digitalizálták őket bele a számítógéppel kialakított környezetbe.
Megkönnyítette a színészek munkáját az ún. DualMoCo (a MoCo egyenlő Mozgás Controll) rendszer, amelyet teljes egészében először itt, a Gulliver utazásaiban használtak. A DualMoCo egy komplex számítógépes technológiát és egy kamerát ötvöz, hangol össze. A kettő együttes használatával szinkronizálni tudják az eseményeket, lehetővé teszik, hogy hiába van az óriási méretkülönbség köztük, az apró liliputiak és az óriás Gulliver egyszerre lehetnek jelen, így minden olyan lesz, mintha valóban megtörténne. Míg Black a zöld vászon egyik felén játszott, addig a liliputiak a vászon másik oldalán voltak, szemben Blackkel, és így közvetlenebbé válhatott a kommunikáció és egyéb interakciók közöttük. Rob Letterman magyarázza: „Azt szerettem volna, hogy Jacknek legyen normális kapcsolata a többi színésszel, hogy természetesnek érezze a velük való beszélgetéseket, jeleneteket – mintha minden igazán ugyanakkor és ugyanott történne. Egy vígjáték számára ez elengedhetetlen.” Gregory Goodman producer hozzáteszi: „A képernyőn azt látjuk majd, hogy Jack természetes beszél a nála sokkal kisebb liliputiakkal. A DuelCoMo felhasználásának az volt a célja, hogy valóságosnak hassanak ezek a jelenetek, még akkor is, ha ilyet előtte nem láttunk.”
A jelenetek zömét az angol Pinewood Stúdióban vették fel. Itt hozta létre Gavin Bocquet (Star Wars I–III. rész) látványtervező Liliput világát. A filmesek azt az utasítást adták neki, hogy fantasztikum és valóság keveredjen a látványban. Bocquet szerette volna elkerülni az aránytalanságokat. A „Gulliver:Liliput” arány 22:1. Ez fontos volt a kreatív döntéseknél. „Mindig szem előtt tartottam az arányokat, hogy például milyen lehet, amikor a liliputiak óriási dolgokat építenek – magyarázza Bocquet, és példaként hozza Gulliver tengerparti házát Liliputban: – Ezek a falak magasnak tűnnek a liliputiaknak, így el tudjuk képzelni, milyen bonyolult lehetett megépíteni őket – magyarázza. – Ha messziről nézzük, a ház úgy fog kinézni, mintha normális lenne. De ha közelebbről veszed szemügyre a részleteket – a szuperméretű kávéfőzőt, az ablakokat és a padlót –, láthatod, hogy úgy néznek ki, mintha tényleg három hüvelyk magas emberek építették volna. Mert milyen rengeteg apró mozaikból áll össze például a padló!”
A Gulliver utazásaiban jól használták Anglia legpatinásabb helyeit, beleértve a Blenheim Palace-t, az Old Royal Naval College-t, ami egy 17. századi építészeti műremek London délkeleti részén. Ez ad otthont annak a táncos számnak, amivel zár a film, és aminek a refrénje: „Háború! Huh, az mire jó? Abszolút semmire.” Black azt mondja: „Rockzenét csináltunk a dalból, persze úgy, hogy közben hűek maradjunk Liliput világához.” Black rakta össze ezt a változatot, barokk hangszerekkel, John Kimbrough-val, majd rögzítették. (Henry Jackman komponálta a film zenéjét.) A táncos szám magja 40 profi táncosból állt, akiket aztán Greenwichben kiegészítettek 250 statisztával.
A forgatás után a filmesek az utómunkálatokba merültek bele, ami magába foglalta az igényes vizuális effektek kidolgozását, valamint a 3D-s élmény megteremtését. Rob Letterman szerint: „Bár a technikai varázslat is fontos, azért a Gulliver utazásaiban a legfontosabbak a karakterek, az emberi kapcsolatok és a szívből jövő érzelmek. Nagyon izgalmas dolog megteremteni a kapcsolatokat, érzelmeket egy óriás és hat hüvelyk magas emberek közt. A hatások és a 3D csak hab a tortán.”
A Twentieth Century Fox bemutatja
a Property of Fox és a Motion Picture produkcióját
GULLIVER UTAZÁSAI
(Gulliver’s Travels)
Magyarországi bemutató: 2011.02.03
Szereplők:
Jack Black
Jason Segel
Emily Blunt
Amanda Peet
Billy Connolly
Forgatókönyv:
Joe Stillman
Nocholas Stoller
Producer:
John Davis
Gregory Googman
Társproducer:
Brian Manis
Fényképezte:
David Tattersall, BSC
Látványtervező:
Gavin Bocquet
Vágó:
Dean Zimmerman
Alan Edward Bell, A.C.E.
Jelmeztervező:
Sammy Sheldon
Zene:
Hanry Jackman
Rendezte:
Rob Letterman