Groteszk, kicsavart nyelvi játék az étkezés ártalmassága és a csodaszerek mögé bújva a halálfélelemről, párkapcsolatról, a valódi gondok előli elmenekülésről.
A cím alapján - a csehovi párhuzamon túl - az volt az első gondolatom, hogy sokélű téma lehet az étkezés ártalmasságát emlegetni, miközben manapság az étkezés nélküliség nagyobb tömegeket érint, mint a dúskálás.
A cím, a téma csak ürügy. A főszereplőnek beszélnie kellene a magyarság táplálkozásáról, de helyette önmagáról, halálfélelméről, kapcsolatáról vall.
A regény kerete egy divatos helyzet, termékbemutatóval egybekötött előadás. A magyarság táplálkozásáról keveset tud meg a közönség, bár a helytelen étkezés minden formája szóba kerül, elhízás, fogyókúrázás, bulimia, csodaszerek a túlsúly leküzdésére. Hamarosan világossá válik, hogy ez csak a felszín és a színpadon egy groteszk előadó groteszk stílusú előadása mélyén az emberi gyarlóság maga kerül felszínre. A megélhetés nehézségei, vargabetűi, a párkapcsolatok bugyrai, a minden embert egyformán szorongató halálfélelem bukkannak elő.
Egy "kibaszmati pulpitusba" szorult elhízott ember akarja meggyőzni közönségét szokásaik megváltoztatására egy csodaszer alkalmazásával. Őszintének mutatja magát, de leplezetlenül megveti hallgatóit, önmagát és segítőjét Ilikét, aki meg se jelenik a színpadon.
A napi valósághoz annyiban is kötődik a történet, hogy világjelenség az élet értelmének keresése és megtalálása táplálkozási, testépítési, életviteli őrületekbe kergetve tömegesen az embereket. Fitnesz és diéta -szekták alakulnak nap mint nap, hátha megússzuk így a gondjainkat!
A könyv előadója is ilyen címmel és céllal áll ki a színpadra, de egyre távolabb kerül a címtől, a céltól, a példától és egyre mélyebbre "szorul" önmagába.
Az író ebben a kötetben se tagadja meg nyelvi önmagát, a köznyelv játékos, groteszk kifacsarásával árnyalja szereplőjét, mondandóját.Tele ötletekkel a trágárság elkerülésére és az áltudományosság leleplezésére.
Réger Margit