Az író születésének századik évfordulójára jelent meg a kisregény. Az olvasók szerencséjére az évforduló kapcsán új kiadásban vehetjük kézbe ezt a nagyon szórakoztató és ugyanakkor sokrétegű, elgondolkodtató művet.
"1943-ban írtam, elkeseredésemben és szórakoztatásnak..." -vallja az író. A dátumokkal is jelölt történelmi időszak hátteret és atmoszférát von a regény eseményei köré: 1943-1956. Annak idején 1957ben jelent meg, az 1945. utáni mellőzést követően.
A cím - Hajnali háztetők - egy festmény címe. Az első személyben beszélő festő és az egyik képén szereplő három alak a történet szereplői. Egy szerelmi három-négyszög izgalmas és meglepő fordulataival szórakoztatja az olvasót, miközben választ és megoldást próbál adni az élet és a művészet nagy kérdéseire.
Milyen a valódi és a kitalált események viszonya? Mi a festészet - művészet - feladata?
Lőcs elvtárs szerint "a szép dolgokat kell lefesteni szépnek..." "Én /az író - festő/ azt tartom, hogy a valóság se nem szép, se nem csúf, se nem rossz, se nem jó..." "A téma, a modell lehet rút is: a kép legyen szép."
Ez a művészeti hitvallás természetesen Ottlik Géza írói munkásságára is jellemző. Nagyon átgondolt, megkomponált a regény cselekménye, szerkezete. Olyan képszerű, jelenetekbe foglalt, hogy nem véletlenül film is készült belőle.
Az író műveit többször átírva, aprólékosan kidolgozva adta csak ki a kezéből. Az írói gondosság és a történet atmoszférája is Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek regényére emlékeztet.
Maga a szerelmi történet, a szereplők életének alakulása, barátság, erkölcsösség, kérdéseivel fűszerezve, szórakoztató, meglepő fordulatokkal, feszültséggel teli, letehetetlen olvasmánnyá teszi a regényt.
Réger Margit