Az író első regénye 1974-ből, előzményei novella és megkezdett dráma formájában még korábbra, a szerző húszéves korára nyúlnak vissza.
A kritikusok Spiró legjelentősebb munkájának tartják. A könyv erénye az író fiatalságából is adódó lendület, romantikus /túl/áradás, maximalizmus, gazdag írói eszköztár.
Jellemei sokoldalú ábrázolása, szellemes nyelvhasználata, hiteles elragadottsága témái és világnézete iránt azóta is jellemző és minden írói megnyilvánulásában megtalálható.
Mikor játszódik a cselekmény? 1899. decemberében, a monarchia korának akármelyik kisvárosában. Porházy Péter nevű kisvárosatyával, akinek neve a helyre és a polgármester politikájára és életvitelére is érvényes. A többi fontos szereplő neve, jelleme, tevékenysége, filozófiája is érvényes lehet 1899-re, 1974-re és a jelenre is.
Természetesen utópia a regény, inkább ellen-utópia, ijesztően realista eszközökkel.
Virág Miki a polgármester titkára, tevékeny, mint főnöke, "orránál fogva vezet mindenkit". Lelke van, nagy szeretethiányában máris gyomorbajos.
Adorján András Virág Miki felfedezettje: "Ez a fráter tud magyarul". Költő, leplezetlenül feltárulkozó. Ellent mer mondani a hatalomnak, így kiközösítés a sorsa.
Sidó Zoli, aki csodagyerekként indult, de huszonévesen halálán van, mert fatalista, nihilista lett. Pedig véleménye szerint "..egy normális ember normális körülmények között csodákra képes".
A többi szereplő is tehetetlenül vergődik lehetetlen helyzetekben, felháborítóan üres mindennapokban, sehova se vezető látszatcselekvésekben.
Némi feloldást jelent Adorján végső elhatározása, hogy nem marad tovább ezen a helyen, vállalni lehet és kell a bizonytalan mást is.
"Elmegy megfertőződni"
Réger Margit