Kate van Dyke új könyve a romantikát és a krimit keveri össze, izgalmas műfaj, meglepő fordulatokkal.
A Tűzmadárban egy szállodalánc-tulajdonos család és egy szobalány titkokkal átfont történetét élvezhetjük, egy történet két könyvben.
James Sinclair szállodalánc-tulajdonos élete sikeres az üzletben, de a családi vonal már ellentmondásos. Elvált, iker-fiai egymás ellentétei, Ron apja nyomdokaiban jár az üzleti életben, míg Dean a világtól elvonult festő. Az életük itt akár egyszerű is lehetne, hiszen minden fényes, dől a pénz, amiért megdolgoznak, de az érzelmekkel már problémájuk van.
Ron gyámja lesz a tinédzser szobalánynak Peggynek, akivel nagykorúsága után egymásba is szeretnek, de a szerelmük kibontakozásának rengeteg félreértés, sértettség, halálesetek és Ron apja az akadály.
Kate van Dyke jól keveri a telenovellák és a krimik hagyományait, olvastatja magát, de közben fogjuk a fejünket az újabb félreértés és bonyodalom miatt. Nem is véletlen, két könyvbe fér bele csak a történet, ahol az érzelmek, a titkok, az elfojtás és a pénz bonyolítja a helyzetet, na meg a brutális gyilkosságok és a folyamatosan fenntartott feszültség, vajon tényleg egy gyilkosba szerelmes Peggy? Ron képes lehet kezet emelni a szeretteire? Esetleg James Sinclair a titokzatos gyilkos, vagy egy az első könyvben nem megismert fantom szedi az áldozatait.
A könyv fülszövegét nem szabad elolvasni előre, mert túl sok fordulat derül ki a történetből. Ennek ellenére érdemes lesz elolvasni a könyvet, de csak akkor, ha tudjuk, hogy mind a két kötetet meg fogjuk vásárolni, mert az első végén semmilyen szálat nem zár le az írónő.
A könyv borítóján szereplő tizennyolcas karikát egy kicsit túlzásnak tartjuk, mert olvasni ennél brutálisabb és szexuálisabb tartalmú könyvet is hasonló jelzések nélkül, bár ez lehet tisztességes húzás is, nem csak figyelemfelkeltésnek jó. Van akit megfog majd, van akit riaszt, de a célközönségét meg fogja találni.
Molnár Gábor