John Le Carré egyik legfontosabb könyvének tartják az Egy tökéletes kémet, Le Carré megint az árulásról ír, annak minden mozzanatáról, hosszan, érzékletesen.
Magnus Pym, a középszintű diplomata és a brit hírszerzés embere eltűnt a bécsi lakásából. Megindul a hajsza utána, hiszen a feltételezések szerint átállt a szovjetek oldalára. De nem csak a titkos ügynököt keresik, hanem férjet és apát is.
Magnus Pymről kiderül, élete csupa titok, még a hozzá közelállók számára is. Munkatársa, felettese, Jack Brotherhood sejti, de nem akarja hinni, ami majd mindenki számára tiszta lesz. Mi is, ki is igazán Magnus Pym.
A hajsza közben Pym elmenekül a nyilvánosság elől - így igazán nem is vesz ebben részt, az élete maga volt a hajsza, nem az, amit folytatnak ellene - és titokban írja élete könyvét, egy olyan könyvet, amit sokan nem szeretnének látni nyomtatásban.
Le Carré könyve megosztja a semleges olvasókat, mivel általában egy kémtől azt várjuk, hogy folyamatosan olyan akciókban lássuk, amilyenbe James Bond, vagy Ethan Hunt kerül. Le Carré hősei inkább értelmiségi hősök, persze járnak ők a terepen is, a megtévesztés nagymesterei, de nem szuperhősökről van szó, hanem emberekről, emberi történetekkel.
Magnus Pym is egy ilyen hős, vagy inkább antihős, hiszen nem mondunk el nagy titkot azzal, hogy Pym bizony nem az az igazi jófiú... Ezt bontja ki számunkra Le Carré, az árulást, Pym gyerekkorától, a simlis apjához való viszonyán keresztül, egy rejtélyes figurával való barátságán keresztül.
A könyv stílusát nehéz megszokni, mert Le Carré nem csak az idősíkokban ugrál, hanem a mesélő szemszögén is változtat, egyszer egyes szám egyes személyben mesél, majd már Pym kívülről látszik, eltávolodva magától egy kicsit. Közben folyik utána a nyomozás is, így jelen és múlt és szemszögek változnak fejezetről fejezetre. Ha ezt a hullámzást megszokjuk, nagyszerű olvasmánnyal van dolgunk, érzékeljük azt a szenvedést, ami egy emberben lejátszódhat, a kötődést, annak hiányát, az árulást. Pym szenved, mert szeretet nélkül árulás sincs.
Le Carré könyve több mint 600 oldal, el lehet benne merülni rendesen, részletesen megismerhetjük milyen lehetett kémnek lenni. Le Carré maga is kém volt, ezt a könyvet vehetjük akár önéletrajzi írásnak is. Le Carré apja a valóságban is csaló volt, mint Pym apja. Le Carré is korán elveszítette édesanyját, mint Pym is. Le Carré is az egyetemen már az MI5-nak kémkedett, lehetséges szovjet ügynökök után, majd dolgozott külföldi hírszerzőként is, vagyis bőven meríthetett a saját tapasztalatai közül is alakjai megformálásában. Ha nem is egy az egyben, de át tudta érezni, mit gondolhatnak és miért is tették azt, amit tettek.
Le Carré írásai szépirodalmi művek, nem ponyvával van dolgunk, az angol irodalom egyik legjelentősebb alkotójának is tartják a második világháború utáni időszakban. A kémirodalomban mindenesetre rengeteg alapművet alkotott. Ilyen ez a könyv is, míg rendre filmek is készülnek a történetei alapján, elég csak néhány címet megemlíteni, hogy tudjuk, kiről van szó: Oroszország ház Sean Conneryvel, A panamai szabó Pierce Brosnannal. Vagy a Karla trilógia első része alapján készült Suszter, szabó, baka, kém Gary Oldman, Colin Firth és Tom Hardy főszereplésével.
Le Carré könyveit az Agave Könyvek jóvoltából olvashatjuk, érdemes kiemelni még Falvay Dóra fordítói munkáját is, aki nem csak az Egy tökéletes kémet fordította, hanem korábban a Karla trilógiát is.
Molnár Gábor