Elkészült a Drezdai emberünk, Benkő László második politikai kalandregénye, mely nem kisebb ambícióval íródott, mint a kelet-európai rendszerváltás titkosszolgálati hátterének feltárása.
A szerző ezzel óriásit markolt, de a szerkesztők szerint sokat is fogott. A Drezdai emberünk, mely nem is titkoltan Graham Green Havannai emberünk című klasszikus kémregénye után kapta a címét, meglehet semmilyen más tekintetben nem hasonlít ahhoz, a karácsonyi könyvvásárra lesz a boltokban.
A Drezdai emberünk a hidegháború utolsó pillanatait örökíti meg tisztán kelet-európai szemszögből és látásmóddal. Kémek, fegyvercsempészek, intrikusok nyüzsögnek benne, s vívják a rendszerváltás előtti utolsó nagy titkosszolgálati csatákat egymással és sokszor önmagukkal is. A tétek hatalmasak: a német újraegyesítés, később egy Gorbacsov elleni puccs és egy hatalmas orosz fegyverszállítmány elrablásának megakadályozása. A környezet pedig, miként az egész más korban és szintéren játszódó A spanyol grófnőben, hátborzongatóan hiteles.
A figurák: Pável Mihejev, a KGB drezdai rezidense, ellenfele és szerelme, Cornelia Dietrich, a német hármas ügynök, Anker, akinek személyazonosságát a német titkosszolgálat és a szerző a könyv utolsó lapjaiig jól titkolja, és Vologya Putyin, akit szintén nem kell bemutatni az olvasónak.
Nem akármilyen panoptikum ez a történelmi közelmúltból, s nem akármilyen olvasmány mindenkinek, aki a rendszerváltást átélte, vagy tudni szeretné, milyen erők álltak mögötte.