A hosszú élet receptje szerzője, Dr. David B. Agus válaszolt az Athenaeum Kiadó kérdéseire
Athenaeum: Rendkívül lenyűgöző az életrajza: több mint 20 éve praktizál, a rákkutatás nemzetközileg elismert szakértője, az egyénre szabott gyógyításban bevezetett új eljárásainak köszönhetően nemzetközileg is ismert. A Navigenics, az Oncology.com, valamint a Los Angeles-i Applied Proteomics társalapítója. A Világgazdasági Fórum genetikáért felelős tanácsának elnöke; jelenleg a Dél-kaliforniai Egyetemen tanít. És persze New York Times bestsellerek szerzője. Felmerül a kérdés, hogy fér bele ennyi minden a napirendjébe, hogyan tud figyelni az egészségére és kerülni a stresszt ilyen elfoglalt életstílussal. Ön szerint mi a legfontosabb teendő, ha valaki állandó „nyomás” alatt is szeretne makkegészséges maradni?
- Dr. Agus: Szerencsésnek érzem magam, hogy az orvoslás ennyi ágába belekóstolhattam, hogy folyamatosan tanulhatok és oktathatok a témában. Persze az én életem, ahogy senkié, nem mentes a stressztől. Amit viszont képes vagyok befolyásolni, az a napirendem. A stressz egyik legfőbb kiváltó oka a rendszertelen napirend. Igyekszem mindennap ugyanakkor enni, aludni és mozogni, beleértve a hétvégéket is, és mindig hagyok magamnak időt a lazításra. Az alvás nagyon fontos a memóriánk, a hangulatunk és a hosszú távú egészségünk miatt, de a rendszeresség fontosabb, mint az alvással töltött órák száma. Miért is olyan fontos a rendszeres napirend? Mert a test szereti a kiszámíthatóságot. Ez a legjobb módszer a stressz csökkentésére és a harmonikus lét elérésére. Amikor mindennap következetesen betartunk egy rutint, különösen figyelembe véve testünk természetes ritmusát, érezni fogjuk a különbséget, több energiánk lesz és jobb közérzetünk. Még a fogyás is egyszerűbbé válik így, ha épp az a célunk!
Két rendkívül sikeres kötet szerzője, A betegségek kora lejárt 2011-ben jelent meg, A hosszú élet receptje idén. Hogyan befolyásolta önt és az életét az írás? Megváltozott a páciensei és a munkatársai hozzáállása ön felé?
- Nagyon meglepődtem a pozitív reakciókon, és hihetetlenül megtisztelőnek érzem. Roppant nagy az érdeklődés a praktikus egészségügyi tanácsok iránt. Ami leginkább megváltozott a könyvek megjelenése óta, az a koktélpartik és társadalmi események beszédtémája – mindenki többet akar tudni, és szeretné elmesélni a saját sztoriját. Rengeteg mindent tudtam meg egy csomó emberről!
Ön a megelőző gyógyászat elkötelezett híve, és mindenkinek személyre szabott egészségtervet javasol; természetesen fantasztikus lenne, ha a saját kezünkbe vehetnénk az egészségünk alakítását. Azonban Magyarországon az egészségügyi rendszer sajnos nem teszi lehetővé a hosszú és tartalmas orvos–páciens beszélgetéseket. Gondolja, hogy nem leszünk paranoiásak, sőt, hipochonderek, ha meredten koncentrálunk testünk minden rezdülésére? Nem fordulhatunk minden alkalommal szakemberhez, amikor valami apró változást észlelünk magunkon, nem igaz? Mit tegyünk ilyen esetekben?
- Az amerikai író, Mark Twain egyszer azt mondta: „Csak úgy őrizheted meg az egészségedet, ha azt eszed, amit nem kívánsz, azt iszod, amit nem szeretsz, és azt teszed, amit nem akarsz.” Én ezzel nem értek egyet. A hosszú élet receptje c. kötetemben bemutatok 65 szabályt (Mit tegyek? és Mit ne tegyek?), amik nem áldozatok, sokkal inkább egyszerű lépések, amiknek betartásával felelősséget vállalunk az egészségünkért, hiszen az a saját kezünkben van. Az, hogy egészségesek legyünk, nemcsak számunkra hasznos, hanem a családunk, a barátaink és a társadalom számára is. A szabályokat bárki képes elsajátítani, és a legtöbbhöz nincs szükség orvosra. A paranoiát és hipochondriát tanulással, figyelemmel kerülhetjük el, nem úgy, hogy ölbe tett kézzel várjuk a csodát. Egészségre fel!
Két gyermeke van, Sydney és Miles. Apaként mindig következetes tud maradni, ha az egészséges életmódról van szó, például a főétkezések közötti nassolásokkal kapcsolatban? Ha egyetlenegy tanácsot adhatna a kisgyerekes szülőknek, mi lenne az?
- Én nem a nassolás ellen vagyok, hanem a rendszeres étkezés mellett. Ha a gyerekek a nasit mindennap ugyanakkor kapják, az csodálatos – ha bármikor, amikor csak megéheznek, na, az a helytelen módszer. A fő tanácsom minden szülőnek: „Magyarázd el, miért!" A kölykök okosak, nagyobb valószínűséggel tartják be a szabályokat és változtatnak a szokásaikon, ha adunk nekik erre egy értelmes, nyomós indokot.
Közvetlenül A betegségek kora lejárt című kötet kiadása előtt, és miután elhangzott a hirdetése a rádióban, számos olvasói hívást kaptunk, sokan szerették volna tudni a doktor úr véleményét a D-vitaminról. Bár valószínűleg ez egyéni helyzettől függ, és meglehetősen általános kérdés, elárulná nekünk, mit gondol a D-vitaminról?
- Az amerikaiak több mint 25 milliárd dollárt költenek évente táplálékkiegészítőkre, így el tudom képzelni, mennyi lehet az éves kiadása valakinek, aki rendszeresen vásárol multivinaminokat és mindenféle kiegészítőket. Évtizedek óta nem volt klinikai D-vitamin hiány sem Amerikában, sem Magyarországon, angolkór vagy csontlágyulás formájában, illetve semmilyen egyéb D-vitamin hiány által kiváltott betegség sem fordult elő, eltekintve a kivételes, egyéni esetektől, amelyeket nem lehet a társadalmi tendenciának tekinteni.
Nem létezik olyan kutatás, amely tudományosan igazolta volna a D-vitamin jótékony egészségügyi hatását. Valójában néhány kutatás komoly mellékhatásokat állapított meg a D-vitamin szedésekor. Az alacsony D-vitamin szintet néhány ráktípussal és szívbetegséggel asszociálják, ám az asszociáció itt még nem jelent bizonyított ok-okozati viszonyt. A D-vitamin szedése kiegészítésként, pirula formájában inkább árt az említett betegségekben szenvedőknek, mint használ. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az alacsony D-vitamin szint leginkább valamilyen gyulladásra utalhat, így én azt javaslom, hogy próbálják megtalálni a probléma gyökerét! Szüntessék meg a gyulladást, ne szedjenek pirulákat!
A gyógyászatban bevezetett új technológiai eljárásaiért számos elismerést kapott, és a sok felettébb hasznos és elgondolkodtató tanácsa között találjuk ezt is: „Mobilizálja az egészségügyi adatait!” Rendkívül ésszerű gondolat, hogy orvosi leleteinket a „mobil felhőnk”-ben tároljuk, hogy bármikor átnyújthassuk az orvosunknak azt, amikor csak szükség van rá. Ön komolyan hisz abban, hogy hamarosan eljön az idő, amikor majd a mobiltelefonjaink menthetik meg az életünket?
- Nagyon jó kérdés, én valóban úgy hiszem, hogy a mobilunknak fontos szerepe lehet az egészségünk irányításában. Nemrégiben például egy olyan új iPhone-t fogadott el az FDA (Food and Drug Administration) az Egyesült Államokban, amely EKG készítéséhez használható. Így ahelyett, hogy el kellene cammognunk az orvosi rendelőbe, elkészíthetjük otthon az EKG-t és elküldhetjük a dokinknak e-mailben. Szerintem az elkövetkezendő években jelentős fejlődés várható: az orvosi rendelő hamarosan nem csupán egy hely lesz, ahol összegyűjtik a betegek leleteit, hanem az a hely, ahol az orvos és a páciens együtt elemezhetik és átbeszélhetik az egészségügyi adatokat.
Első könyvét, A betegségek kora lejárt címűt nagyon jól fogadta a magyar olvasóközönség (is). Hogyan ajánlaná nekik A hosszú élet receptjét? Milyen pluszt talál benne az, aki olvasta az előző kötetet is?
- Nagyon megtisztelő számomra, hogy Magyarországon ilyen pozitívan reagáltak az első könyvemre. A hosszú élet receptje alapvetően arra épít: érthetőbben, rendszerezettebben mutatja be az ott ajánlott illetve nem ajánlott teendőket, és még 65 egészségszabályt. Az egészséges szokásokhoz hozzátartozik az, hogy „meztelenre vetkőzünk", épp úgy, mint a „kutyatartás". És van benne egy „Amit az orvos rendel" című fejezet, ahol a koruknak megfelelő egészséglistákat találnak, és még számos hasznos adatot.