A Vének háborúja univerzum újabb darabbal bővült, A lázadás hangjaival új lendületet kapott a történet.
A Perry sorozatot a negyedik résszel talán végleg lezárta Scalzi, de az univerzum még tartogatott további izgalmakat az olvasóknak és talán az írónak is, mivel sikerült újat hozni a történetbe, még akkor is, ha ismerős itt minden.
A történetben már nem Joe Perry a főszereplő, hanem az első kötetben érintőlegesen már megismert Harry Wilson kerül folyamatosan a középpontba. Wilson is különleges katona volt, de már leginkább technikusként dolgozik ott, ahol éppen szükség van rá. A történetben viszont kap segítséget is, bár nem katonait, hanem politikait. A helyzet ugyanis már nem a terjeszkedésről szól, hanem az emberi faj életben maradásáról.
Sokkal nagyobb szükség van a diplomáciára, mint a katonaságra, főleg akkor, amikor a Föld és a Gyarmati Szövetség viszonya talán végzetesen megromlott egymással, ráadásul az űrbeli nagy szövetség, a Konklávé is szeretne bosszút állni az embereken, miközben titokzatos eltűnések zavarják meg minden oldal tisztánlátását.
Scalzi ezt a történetet eredetileg digitálisan, epizódonként írta meg a kiadója felkérésére. A történeteket 2013 januárja és áprilisa között jelentették meg. A kiadói kísérletnek olyan nagy sikere lett, hogy jött a könyv formájú megjelenés is.
A lázadás hangjaival új lendületet kapott a Vének háborúja univerzum, de azért nem kell nagy változtatásokra számítani, ez a Harry Wilson is annyira tökös legény, mint Joe Perry volt. Ugyanolyan cinikus és szarkasztikus a humora, mint a barátjának, aki felvilágosította a Földet, mire is használja az embereket a Gyarmati szövetség. Ennek ellenére remek olvasmány, változatos, de mégis összefüggő történetekkel.
Akinek tetszett az első rész és kezdte megúnni a negyedik környékén ezt a világot, fellélegezhet, mert Scalzi megint olyannal állt elő, amiért érdemes időt áldozni. A lázadás hangjai ráadásul olyat történet, amit önmagában, az előző részek ismerete nélkül is el lehet olvasni nyugodtan, legfeljebb kíváncsiak leszünk részletesebben is az előzményekre, ami meg nem olyan nagy baj!
Molnár Gábor