Gregory könyve a szeretetről, elfogadásról, elnyomásról, együttélésről szól. Zombis könyv, de nem csak a hörgős, darabokra hullós fajta, inkább egy elgondolkodtató alkotásról van szó.
1968-ban Wanda Mayhall és három lánya hóviharban autózik hazafelé, amikor Wanda egy különös kupacot lát meg az út mellett, félig befedve a fehér hótakaróval. Egy fiatal lány holttestére bukkannak, aki teste utolsó melegével próbálta megóvni csecsemőjét. A csecsemő nem lélegzik, de a szeme mégis kinyílik.
Wandában feltör az anyai ösztön és minden ésszerű gondolat ellenére, megóvja a gyereket, aki ugyan a John nevet kapja, de mégis csak Stony marad. Nem okos döntés egy zombit befogadni, főleg egy olyan világban, ahol még nem csitult el a zombik okozta riadalom. Azt nem tudni, miért jelentek meg, talán egy elrontott biológiai kísérletnek köszönhető, de megjelentek és készültek megfertőzni mindenkit. Sikerült visszaszorítani a zombikat, de a társadalom továbbra is retteg, mi van, ha újra jönnek.
Stony a házban bujkál, anyja nem engedi ki a világba, mert tudja, milyen veszéllyel járna, Stonyt megölnék, ők meg börtönbe kerülnének. De mint minden gyerek, Stony is kíváncsi, vágyik a szabadságra és a tudásra.
Stony különleges zombi. A „zombi”, rossz szó, hiszen a „zombik” nem szeretik ezt a szót, ők is embernek tekintenek magukra. Majd kiderül, van társadalmuk, gondolkoznak, még akkor is, ha talán nincs szívük, ami dobogjon, igenis érző lények, érző emberek. Daryl Gregory továbbgondolta a zombis történeteket, itt a zombik nem csak hörgő, oszladozó, foszladozó és húsra éhező lények. Különböző frakciókat ismerhetünk meg, ki milyen módon tartana fent egy kihalás rémétől veszélyeztetett fajt, mert a zombik közel vannak a kihaláshoz, ezért valamit lépniük kell.
Gregory egy szerető családban felnövő, érző zombin keresztül mutatja be ezt a világot, ami azért felrúgja a szabályokat, mert egy „valódi” zombi, bizony nem kegyelmezett volna a családjának sem, az eddigi történetek szerint, de Stony más és Stony különlegességéről még a többi zombi sem nagyon tudhat.
A könyv a divatos zombi történetek okozta hullámot meglovagolja ugyan, de egy kicsit más szemszögből mutatja be egy elnyomott társadalmat, egy bujkálni kényszerülő csoportot, egy olyan csoportot, amely jóval erősebb, mint gondolná, vagy gondolnánk. Amúgy az ilyen terrorveszélytől fenyegetett időszakban is különleges értelmet nyerhet a könyv. Van mitől félni mindig, ha nem zombitól, akkor mástól.
R. Molnár Gábor