Az író Magvetőnél megjelent új könyve novellafüzér. Különálló elbeszélések térben és időben, de ami közös bennük már az elején látszik, mind a 27 történet címe egy-egy női név.
A kötet címe mindegyik írásra találó: veszett paradicsom. A feszültség szavakban - veszett és elveszett - is folyamatos és a történetek, esetek is pillanatokra az édenbe repítik a szereplőket, de többnyire az éden távoliságába taszítják őket és az olvasót.
Még a borítókép is magába foglalja ezt az ellentétet, kettősséget, a miniatűr édeni jelenet a nagy paradicsomsűrítményes konzervdoboz közepén. Tovább asszociálva a szavakon, éden, paradicsom, sűrített paradicsom, a novellák egy-egy élethelyzet sűrítményei. Mindegyik témája férfi és nő kapcsolata, lehetősége és a majdnem megtalált boldogság elvesztése.
Bár a címek női nevek, a bűn elkövetése, vagy a bűnbe vivés nem a mindenkori Éváé, ugyanúgy Ádám is egyenrangú fél, együtt szenvedik, élik a maguk tragikomikus világát.
Stílusában is minden elbeszélés magába sűríti az író erényeit, a pontosan találó szavakat, a megkerülhetetlen mondatokat, a megkomponált részleteket. Például az első novellában /Vénusz/ az író mondatokkal kereskedik, egy "első mondat" és egy "zárómondat" meghatározza a történetet.
A humor, vagy inkább groteszk humor a tragédiák határán jár, inkább keserű, mint nevettető. Nemcsak egy mondat, hanem egy tárgy is - a balta a Mia című elbeszélésben, elsül, mint a színházi pisztoly. Az otthontalanság és a szép álmok ütköznek állandóan.
Már a vámpír se a régi /Zsejke/, nincs rá szükség, annyi vér ömlik a valóságban.
A Regehű írás szinte szavakban is a kor lenyomata, reklámok, márkák világa.
Szinte mindegyik történetben helye van a kulináriának, például az Anyi címűben egy kamionsofőr és egy orosz kurva beszélgetésének fontos része az indiai konyha és azon belül is a curry megvitatása. Mellesleg a sofőr azért olvas matematika szakkönyvet, mert halála közeledtét érezve, Csokonaí Vitéz Mihály is így szoktatta lelkét a végtelenhez....
Nem érdemes egyszerre végigolvasni a könyvet, annyira tömény. "Emészteni" kell egyenként.
Nehéz beletörődni, hogy az utolsó novella utolsó mondata szerint Kháron ladikja befordul a Pokol felé...
Réger Margit