Dragomán György mindhárom regénye megjelent a Magvető kiadó gondozásában. Az író szemünk láttára válik a legsikeresebb, legolvasottabb magyar alkotóvá. Egyúttal nemzetközi siker is kíséri munkáit. Mi a titka? Az olvasó már az első kötet elolvasásakor kezdi megfejteni a kérdést.
A PUSZTÍTÁS KÖNYVE 2002-ben jelent meg. Ennek a könyvnek a megírásától tartja írónak magát a szerző. Magán is hordozza a regény minden alkotói erényét, jellegzetességét az utána következőknek is. Témája a zsarnokság és a szabadság, az egyéni szabadság viszonya, lehetőségei. Helyszín kitalálható, mégse konkrét, nem érdemes térképen keresni, mint a következő két regényében is így van. Valahol Erdélyben. Kelet-Európában, akárhol, ahol zsarnokság van /vagy volt/. A hatalom csapdát jelent az ellenszegülőknek.
Egyszerre abszurd és reális helyzetben mozognak a korlátolttá vált szereplők, a barbárság minden lelki és testi mozzanatra kiterjed, melyben a környezet és az apró testi reakciók leírása is fontos következménnyel bír. A történet rövid valós idején belül a rendszer minden lényeges mozzanata összesűrűsödik és minden pillanatában a feszültség borzongató hatása tartja fogva az olvasót. Ballada és krimi, mese és realitás egyszerre.
A 26 éves Fábián parancsmegtagadásért kerül a rejtélyes városba, rejtélyes okból, rejtélyes célért. .....
A FEHÉR KIRÁLY 2005-ben jelent meg először.
A főszereplő 11 éves kamasz fiú, aki a felnőtté válás határán küzd a saját korából adódó ellentmondásokkal és annak feldolgozásával, hogy apját hogyan-miért vitték kényszermunkára. Egyszerre kell összeraknia azokat a mozaikokat, amik saját belső életének, családi helyzetének, az elnyomásban élők általános lehetetlenségeinek következményei.
A regény szerkezete szerint novellafüzér, a történetek egyenként is teljesek. Az ebből adódó szaggatottság ellenére egésszé kerekedik a kép.
A főszereplő szemszögéből nézve, korából adódóan, a brutális felnőttvilág ellenére is meg kell találni a mindennapok szépségét, varázsát, és erőt meríteni arra, hogy optimistán tekintsen a jövőbe.
Ezt a könyvet sok nyelvre lefordították, jelenet-szerűsége miatt is film is készül belőle. Ebből a nemzetközi érdeklődéből látható, hogy nem számít, hol történik, de ahol zsarnokság van, ott mindenhol egyformán hat és működik a zsarnokság...
A MÁGLYA 2014-ben készült el.
Már megtörtént a zsarnok és a zsarnokság megbuktatása. ...
Bátorság is kell az ennyire közelmúlt történelmének, történetének feldolgozásához. Egyszerre történelmi és családregény a Máglya. Ismét fiatal a főszereplő, 13 éves kamaszlány.
Emma szülei halála után nevelőintézetbe kerül, kevés jó emlékkel, kevés tárggyal a bőröndjében. Váratlanul megjelenik érte nagyanyja, akit nem is ismert előbb. Elindulnak együtt megfejteni és megélni a jelent, a múltat és erőt gyűjteni a jövőre.
Ez a kamaszlány-szemszög megold és rávilágít olyan mozzanatokra és összefüggésekre, amiből kirajzolódik egy konkrét család története, egy valóságos történelmi helyzet és következményei, és az az általános társadalmi szituáció, melyben a világ bármely sarkában, bármelyik korszakában a fiatal és a felnőtt szembe kell hogy nézzen a hatalom, a zsarnokság, a szabadságnak mondott helyzet alkotta világon saját tisztességének és szabadságának megteremtésével.
Közben a regény szórakoztató is, megtiszteli az olvasót igényes, de nem öncélúan túlkomplikált nyelvezetével, izgalmasságával. Meseszerű, homályban hagyott részletek, borzongató és borzalmas események ellenére optimista, erőt sugárzó biztatással.
Réger Margit