Felemelő történet bátorságról és emberségről, Lengyelország, Varsó második világháborús náci megszállása idejéről. Menedék ajánló.
A második világháborúnak rengeteg feldolgozhatatlan eseménye történt, az egyike volt Lengyelország német lerohanása, a varsói gettó és a náci kegyetlenkedések. A Menedék ebbe a felfoghatatlan történelmi esemény közepébe repít vissza, a megszokottól talán más szemszögből mutatva be, hogyan éltek akkor a lengyelek, hogyan éltek túl, amikor a zsidó szitokszóvá, nácik által kiirtandó „csótányok” millióivá váltak. Amikor minden összedőlni készült, akkor is élt rengeteg olyan ember, aki képes volt ellenállni, féltek, de nem annyira, hogy ne legyenek képesek saját életük árán is megmenteni több száz ember életét.
Dr. Jan Zabinski 1939-ben lett a Varsói Állatkert vezetője, az ő és felesége, Antonina életén, szemszögén keresztül élhetjük át a második világháború varsói világát. Az állatkertészeknek át kell élniük, ahogy romba dől körülöttük a világuk, Varsó megszállása során az állatok is áldozatul esnek a háborúnak. Mind a ketten részt vesznek a varsói földalatti ellenállásban. Jan nem fél fegyvert fogni, míg Antonina az állatkert villájában bújtatja eleinte a barátaikat, majd mivel bejárásuk van a varsói gettóba, akit tudnak, menekítenek. Részesei lesznek ők is a varsói ellenállás hálózatának. A háború alatt végül, több mint háromszáz ember életét tudták megmenteni a náciktól.
A Menedék elbeszélés, természettudós szemszögből mutatja be a második világháborút, megismerjük az állatok viselkedését, mit jelent nekik a hatalom, mit tesz hasonló helyzetben állat és az ember, milyen elfojtott vágyak törnek fel akkor, amikor a civilizáció mázát levetkőzve előbújik a kegyetlen az emberből.
A könyv valós eseményeket mesél el, a természettudós író, Ackerman olvassa, felkutatja az Antonina által írt naplókat, a szinte a suttogók érzékenységével rendelkező, amúgy kemény nő gondolatai, érzései, átélt élményei elevenednek meg a lapokon. Feldolgozza a világháború után készült interjúkat, beszélget a háború túlélőivel, akik ott voltak Varsóban, beszél a gyermekeikkel, akik első kézből tudják bemutatni a szüleiket, sőt a fiúk át is élte azt a világot, amikor sosem lehetett szabadon beszélni, mert nem tudhattad, ki mikor árul be és ezzel nem csak magadra, hanem az egész családodra halált hozhattál. Mesélnek az átélt náci, majd orosz kegyetlenkedésekről, hogyan válik az ember élete politika és a hatalom játékszerévé. A rengeteg előkészítés végén született meg a Menedék, amely emléket állít két különleges embernek, akik életén keresztül megmutatja, milyen lehetett az ellenállás élete és milyen lehetett akkor a gettóban élni, milyen volt akkor Lengyelországban, élni, amikor a nácik romba döntötték egész Európát és a világot.
Megismerjük a náci Lutz Hecket, aki a Harmadik Birodalom főzoológusa és képet kapunk arról, hogy a nácik nem csak a „tiszta” emberben hittek, hanem az állatvilág átalakítása ugyanúgy céljuk volt. Antonina és a varsói állatkert szerencséje volt talán az is, hogy Heck gyengéd érzelmekkel viseltetett a nő felé.
Menedék: Könyv és film
A könyvből film is készült, a könyv borítója a filmes plakát. Érdekes elolvasni a könyvet és megnézni a filmet. A könyv elbeszélés, lényegében párbeszéd nélkül vezet minket vissza a második világháborúba. A film ennél sokkal mozgalmasabb, viszont ezáltal olyan eseményeket hoz bele a történetbe, amik a könyvben nem szerepelnek. A filmben Lutz Heck sokkal nagyobb szerepet kap, mint a könyvben. A könyvben a német főzoológus szinte alig bukkan fel, míg a filmben fontosak az általa szinte nyíltan kimutatott érzelmek Antonina felé, jelezve ezzel is, mennyire az ő hatalmától, hangulatától, érzelmeitől függ az állatkert és ezáltal az ott bújtatott emberek sorsa.
A filmben főleg Antonina a főszereplő, a könyvben és a valóságban is, Jannak óriási szerepe van ebben az egészben. Lényegében ő irányítja a család életét, teljesen érezhető a karizmája és az, hogyan próbálja megóvni a családját a külvilág kegyetlenségeitől. Antonina és a fia sem úszhatja meg sérülések nélkül ezeket az éveket, de egyértelműen együtt képesek ezt az egészet túlélni.
A film kiemel olyan eseményeket, amik ugyan szinte biztosan megtörténtek a valóságban (kislány és a katonák), de a könyvben ilyen nem szerepel. Ezzel is megmutatva az állatok gyógyító erejét és kiemelve, milyen fantasztikus, különleges világban élt Jan és Antonina, mikor még csak az állatokkal foglalkozhattak.
Sokan nem szeretik az állatkerteket, de a Menedék egy kicsit közelebb hozhatja számukra is az állatkertek szerepét és azt is, miért volt különleges Antonina, aki az állatok megfigyelése során szerzett tapasztalatait tudta kamatoztatni a második világháború legnehezebb pillanataiban, hogyan tudott ráérezni egy másik ember rezgésére, mikor apró nüanszokon múlott az élet, vagy halál.
A könyv és a film, még ha azonos alapokon is nyugszik két külön élmény. Egy történet, de kétféle feldolgozása egy olyan történelmi világégésnek, amit sosem szabadna elfelejteni, hogy ne ismétlődhessen meg újra. Megismerhetjük a múltunk eseményeit, amik nagyban befolyásolták a szüleink viselkedését, és a körülöttünk lévő világot is jobban megismerhetjük, válaszokat kaphatunk olyan viselkedési formákra, amiket nem érthettünk, mert már kiváltságos korban élhetünk.
Molnár Gábor