A személyiségjegyek befolyásolják, milyen testmozgást részesítünk előnyben
Legjobb szándékaink ellenére is kevesen érjük el az ajánlott aktivitási szintet. Világszerte az emberek közel egyharmada nem mozog eleget a friss adatok szerint. Sokan úgy gondolják, hogy a testmozgásra való hajlandóságuk a személyiségük része, vannak sportos emberek és vannak, akik alapvetően nem sportosak.
Néhány kutatás úgy tűnik, ezt valóban alátámasztja. Például a kutatások azt sugallják, hogy a társaságkedvelő, lelkiismeretes és kellemes emberek nagyobb valószínűséggel mozognak rendszeresen és élvezik is, míg a neurotikusak kevésbé valószínű, hogy élvezik a mozgást, vagy kifejezetten szoronghatnak tőle, és elkerülhetik az edzőtermet.
Ezen különbségek megértése kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy több ember váljon aktívvá – állítják a Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői. Flaminia Ronca és a University College London munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző személyiségjegyek megjósolhatják, hogy milyen típusú testmozgást fogunk élvezni – ami alapvetően meghatározza azt, hogy kitartóan végezzük-e.
Tanulmányukban 86 felnőtt töltött ki kérdőíveket a stresszről és a személyiségjegyeikről, valamint laboratóriumi teszteket végeztek, amelyek a testösszetételt, az erőt és az aerob fittséget mérték. Felmérték fizikai felkészültségüket, és véletlenszerűen besorolták őket egy nyolchetes kerékpáros és erőnléti edzésprogramba, vagy egy kontrollcsoportba. Ezeket a csoportokat életkor, nem, testtömegindex és alapfittség szerint egyeztették.
Az edzésprogram három, hetente tartott kerékpározást foglalt magában – egy „könnyű, hosszú” tekerést, egy „küszöbtekerést” és egy nagy intenzitású intervallum edzést (HIIT) –, valamint egy erősítő edzést. Minden edzést az egyéni pulzuszónákhoz igazítottak, és intenzitásuk idővel nőtt. A könnyű, hosszú tekerések alacsony intenzitáson körülbelül 50 percig tartottak, a küszöbtekerések rövidebbek, de nehezebbek voltak, a HIIT pedig a nagyon nagy erőfeszítést igénylő szakaszok és a pihenő szakaszok között váltakozott. Az erősítő edzések olyan saját testsúlyos gyakorlatokat alkalmaztak, mint a guggolás, a kitörés és a fekvőtámasz. A kontrollcsoport résztvevői ezzel szemben megtartották a szokásos rutinjukat, és egy könnyű, 10 perces nyújtógyakorlatot kaptak (amelynek betartását nem monitorozták). Minden egyes alkalom után a résztvevők értékelték, hogy mennyire élvezték a testedzést, ami betekintést nyújtott a kutatóknak abba, hogy a személyiség hogyan befolyásolhatja mind a szubjektív élményt, mind a fizikai eredményeket.
A személyiség már a kezdetektől fogva számított. Már az edzés megkezdése előtt a kutatók elemzései kimutatták, hogy azok, akik magas extrovertált pontszámot értek el, már magasabb aerob erőnléttel és kerékpáros teljesítménnyel rendelkeztek, míg a lelkiismeretes emberek nagyobb izomállóképességet, nagyobb heti aktivitást és alacsonyabb testzsírszintet mutattak.
Összefüggést találtak a testmozgás élvezetével is. A magas neuroticizmust mutató résztvevők kevésbé élvezték az alacsony intenzitású és a küszöbszintű tekeréseket, míg azok, akik magasabb extrovertáltsági szintről számoltak be, a HIIT-et részesítették előnyben. Azok, akik magas szintű kellemességet és nyitottságot mutattak, jobban élvezték a könnyű, hosszú tekeréseket, mint a megerőltető edzéseket.
Különböző tulajdonságok befolyásolták a program betartását: a neuroticizmusban magas pontszámot elérő résztvevők kisebb valószínűséggel rögzítették a pulzusszámukat, míg a magas extraverziójúak kisebb valószínűséggel vettek részt a program utáni tesztelésen, és a magas szintű nyitottság jobb részvételt jósolt.
A csapat elemzéseit arra is kiterjesztette, hogy megvizsgálja a testmozgásprogram résztvevőkre gyakorolt hosszú távú hatásait. A legfigyelemreméltóbb megállapítás azok számára lehet érdekes, akik stresszoldás céljából szeretnének testmozgással foglalkozni: az elemzések kimutatták, hogy a csökkent stressz valójában csak azoknál volt megfigyelhető, akik magas pontszámot értek el a neuroticizmuson. Összességében azonban a kutatók megjegyzik, hogy „bizonytalan lenne feltételezni” az eredményeikből, hogy bármilyen személyiségjegy befolyásolja azt, hogy az otthoni testmozgási programok milyen mértékben előnyösek azok számára, akik hosszú távon részt vesznek bennük.
A kutatók megjegyzik, hogy a tanulmányban önként részt vevő résztvevők 70%-a különösen nyitott gondolkodású, lelkiismeretes és érzelmileg stabil volt; ez mintavételi torzítást jelenthet, amely potenciálisan olyan adathalmazt (és ebből következően eredményeket) hoz létre, amely nem feltétlenül tükrözi a trendeket szélesebb körben. És bár a résztvevők arról beszámoltak, hogy mely edzéseket szerették, nem kérdezték meg tőlük, hogy miért, így a motivációról nem született teljes kép. Ezen tényezők megértése teljesebb képet adhat arról, hogy a résztvevők miért teljesítettek úgy, ahogy, vagy mi zajlott le velük érzelmileg, így ezek a szempontok a jövőbeli kutatások tárgyai lehetnek.
A személyiségjegyektől függetlenül a kijelölt edzésprogram javította a résztvevők fittségét, így összességében meglehetősen sikeres volt. Az emberek személyisége azonban jelentősen befolyásolta, hogy hogyan élték meg a programot. Egy nem laboratóriumi környezetben ezek a variációk arra utalnak, hogy bizonyos testmozgási tevékenységek többé-kevésbé fenntarthatóak lehetnek a bennük részt vevő személy személyiségétől függően. Ha a tanulmány eredményei bármit is mutatnak, úgy tűnik, hogy az aktívvá válás kulcsa nemcsak a fegyelem, hanem annak a testmozgásnak a megtalálása is, amely valóban illik a személyiségünkhöz.
cikk forrás:
bps.org.uk/research-digest/workouts-match-your-personality-can-make-staying-fit-more-enjoyable?utm_source=flipboard&utm_content=topic/psychology
eredeti tanulmány:
Ronca, F., Tari, B., Xu, C. és Burgess, PW (2025). A személyiségjegyek megjósolhatják, hogy melyik edzésintenzitást élvezzük a legjobban, és hogy milyen mértékű stresszcsökkenést tapasztalunk egy edzésprogram után. PubMed , 16 , 1587472–1587472. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2025.1587472