Varázslatos mese az életről és a könyvekről
A.J. Fikry egy kis szigeten vezeti könyvesboltját, ahol többnyire csak olyan könyveket árul, amit ő szeret, bár azt talán könnyebb felsorolni, hogy milyen könyveket nem szeret. Fikry mogorva, megkeseredett életet él, nem régen elveszítette feleségét, alkoholba öli a bánatát, ráadásul egy nap ellopják a házából a legnagyobb értéket jelentő könyvét, egy Poe verseket tartalmazó ritka kötetet.
Az élet az egyik nap elvett, a másikon meg nagy ajándékkal örvendezteti meg, a boltjában hagynak egy kétéves kislányt, azzal a levéllel, hogy az anyuka szeretné, ha a kislány könyvek között nőne fel és rengeteget olvasson, olyan emberek vegyék körbe, akiknek ez fontos.
A mogorva Fikry kénytelen lesz rendbe tenni az életét, hiszen már nem csak magára kell vigyáznia, hanem egy másik életre is. Az utóbbi időszakban elhanyagolt könyvesboltja is, amit még a feleségével közösen nyitott meg, igazi otthona lesz a sziget minden lakójának, aki egy kicsit is érdeklődik a könyvek iránt, vagy egyáltalán csak kíváncsi mi van Mayával, a kislánnyal.
Zevin a könyvek által és könyvek között varázsolja el az olvasóit és a szereplőit, mert itt valamilyen módon mindenkit megérintenek a történetek. A rendőrfőnök, aki szereti a krimit, az egyetlen sikerkönyve okozta hírnév nehézségeivel küzdő író és a felesége, na meg a könyvügynök Amelia, akivel nem tud közömbösen viselkedni A.J. Mind egy nagy család, barátságok, szerelmek, mind a könyveknek köszönhetően, a történeteknek, az olvasóköröknek és a szimpátiának.
Minden fejezet egy könyvajánlóval kezdődik és azzal, miért is fontos egy-egy történet az életben, lényegében útmutatóul szolgálnak ezek az írások, miket Fikry a lányának szán. Ezek a történetek teszik szó szerint regényessé az amúgy is igen kalandos életét a kis könyvmolynak.
Zevin története humoros, vidám, könnyed olvasmány, még akkor is, ha tele van drámával, mert az élet nem egy habos-babos rózsaszín vattacukros kávé, de tele van gyönyörű pillanatokkal és ezeket meg kell becsülni, meg kell őrizni magunknak, vagy annak, akiket szeretünk.
És mint, ahogy a fülszövegben is olvasható, a történet mindenkinek szól, aki szereti a könyveket és hisznek abban, hogy „senki sem különálló sziget”, de azoknak is jó olvasmány, akik szeretnének megbarátkozni a könyvekkel. Ilyen történettel, ilyen nyelvezettel, szeretettel, könyvszagú világgal meg lehet szerettetni sokakkal az olvasást.
R.Molnár Gábor