„Az özönvíz éve nem prófécia, de riasztóan közeli lehetőség.”
Mint Atwood legtöbb regénye, Az özönvíz éve is disztópia, mely a maihoz hátborzongatóan hasonlatos, mégis idegen világban játszódik – egy olyan világban, amely minden elemében levezethető a jelen folyamataiból.
A VadÁdám trilógia második részében a Guvat és Gazella „tökéletes” társadalmának egy eddig ismeretlen csoportját ismerhetjük meg: az erőszakmentesség elvét valló, zöld vallási szekta életmódját és rítusait elsősorban a közelgő világvégére való felkészülésnek rendeli alá.
A világvége egy rejtélyes járvány képében érkezik, amely egymástól távol eső helyeken, egyidejűleg üti fel a fejét, és áldozatait először cseppfolyóssá teszi, majd kiszárítja. Csak ketten élik túl a katasztrófát: Ren, a fiatal trapéztáncosnő, és Toby, Isten Kertésze, egy zöld vallási szekta tagja. Vajon vannak más túlélők is?
Egy biztos: míg az emberiség nagy része kipusztult, boldogan élik világukat a különféle génmanipulált életformák - az oroszlán és a juh párosításából származó juszlánok, az emberi hajat növesztő műhajbirkák, az emberi agyvelővel rendelkező disznók.
A könyv az egész világon hatalmas sikert aratott, a benne szereplő vallási énekeket – melyeket magyarul Horváth Viktor fordításában olvashatunk – megzenésítették, és nagy sikerrel adják elő.
Margaret Atwood korunk egyik legjelentősebb írója, örök Nobel-esélyes. Sokféle zsánerben alkot, a sci-fitől kezdve a disztópián át egészen a rémregényekig, ám minden művét áthatja a társadalmi éleslátás és érzékenység. Mint a legtöbb regénye, ez is egy a maihoz hátborzongatóan hasonlatos, mégis idegen világban játszódik – egy olyan világban, amely minden elemében levezethető a jelen folyamataiból.
Az özönvíz éve 2015. február 26-án jelenik meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.