Thrillerbe ágyazott gyönyörű történet a vágyakozásról és a szerelemről, amely minden nehézséget legyőz. J.D. Barker: Szíve helyén sötétség című könyvének ajánlója.
Mint amikor egy író nem tud leragadni egy zsánernél és szereti feszegetni a határokat. Mint amikor egy ember elolvas rengeteg különböző stílusú történetet és egybegyúrja, olyan a Szíve helyén sötétség. Egyszerre krimi, thriller, csöpögős-romantikus tini-dráma, szuperhősös előzménytörténet és a gengszterregények legjobb elemeinek elegye, amiből mégis egyedi és különleges születik, ami magával ragadja az olvasót.
Stella a megismerkedésük első pillanatában elvarázsolja Jacket, akit az ő „Pip”-ének hív Dickens: Szép remények című könyve alapján. Jack szívét kiskorától fogva rabul ejti a lány, akit féltve őriznek a fehér ruhás emberek. Amilyen ritkán találkozhatnak, annál többet gondol a lányra a mindennapokban. Már-már mániája lesz a felkutatása, de évente csak egyszer találkozhatnak, akkor is csak röpke pillanatra. Ahogy idősödnek, úgy lesz egyre veszélyesebb minden találkozásuk, és a köztes időszakok is tartogatnak bőven izgalmakat, mert Jack egyre nagyobb kockázatot vállalva próbálja megtalálni a segítségét kérő lányt.
Barker részletesen kidolgozta a szereplőit és a motivációkat. Volt hozzá kedve és helye is, hiszen több mint hétszáz oldalon keresztül viszi az olvasót. Ilyen hosszú könyvnél nagyon ritkán fordul elő, hogy az író végig fent tudja tartani a figyelmet. Talán egy-két esetben volt csak laposodás; szemszögváltás miatt történik olyan esemény, ami megtöri az olvasási élményt egy pillanatra. De ezeken is könnyen túl lehet lendülni, mert ügyesen szippantja be a mesélési módjával az olvasót.
Az eseményeket több szemszögből követhetjük. A fő szál természetesen a főszereplő Jack története, és a legtöbb esetben az ő elmesélésének köszönhetően látjuk a fejlődést, érezzük át a vívódást, tapasztaljuk a feszültséget és a nyugtalanságot. A második nagyobb résztől már több szálon futnak az események, az addig csak pillanatra felbukkanó szereplők fontosabb feladatot kapnak az írótól és a fejezetenkénti több szempont izgalmasabbá és részletgazdagabbá teszik Jack történetét.
Aki szereti a fentebb felsorolt stílusokat, és nem fél az olyan elmeséléstől, amiben mindegyik szerepet kap, annak jó szórakozást fog nyújtani a könyv. Kellően komor, izgalmas, és fájóan romantikus az átlagosnak tűnő „Pip” és a kesztyűt viselő Stella reménytelennek tűnő egymásra találásának thrillerbe ágyazott története. Miközben a különleges képességekkel rendelkező „D” alany valamire készül és elszabadul az irányítás alól.
Kik azok a fehér ruhás emberek, akik mindenhova követik Stellát, az elérhetetlennek tűnő gyönyörű és okos kislányt? Mi történt a fiú szüleivel, amiről eleinte csak a rémálmain keresztül kapunk belátást? Tarthat gyerekkori barátság egy életen át? Miért tartják fogva „D” alanyt, aki varázslatosan bánik a szavakkal? És miért nem tud szabadulni egy nyomozó a titokzatos, évek óta zajló különleges halálesetektől?
Megannyi kérdést lehetne még feltenni a vágy, a szerelem, a kitartás, a hűség körében, amire válaszokat kapunk a könyvben.
Az író nem titkolja, hogy Charles Dickens: Szép remények című története sokat jelent neki, fontos a számára. Ne csodálkozzunk, ha vannak ismerős elemek vagy utalások a klasszikus műre. De nem is baj, mert ennél jobb reklámot nem kaphat egy Dickens történet sem, hiszen egy ma népszerű író kelti fel az érdeklődést iránta. Ezek után újra el akarjuk olvasni, vagy kedvet kaphatunk annak megismerésére, elolvasásához.
J.D. Barker megint megmutatta, nagyszerű mesélő, és nincs baja azzal sem, ha nagyívű, több évtizedet felölelő történettel kell elvarázsolnia az olvasót. A szíve helyén sötétség jó példa erre.
Molnár Gábor